A Budapesti Gazdasági Főiskola alapszakos hallgatóinak 49 százaléka már főiskolás évei alatt munkát vállal, a dolgozó hallgatók 72 százaléka tanulmányaihoz kapcsolódó szakterületen szerez állást – derül ki az intézmény kutatásából. Bár külföldi munkatapasztalattal csak a kutatásban részt vett hallgatók 15 százaléka rendelkezik, 42 százalékukat a külföldi munkavállalás lehetősége is motiválja diplomájuk megszerzésében.
A dolgozó hallgatók 18 százaléka a tanultaktól eltérő szakterületen helyezkedik el, 10 százalék pedig egyéb munkát végez – a munkát vállalók felét állandó jellegű, határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatják, 31 százalékuk diákmunkát vagy gyakornoki munkát végez, 9 százalékuk meghatározott időtartamú szerződéssel, 8 százalékuk alkalmi, időszakos megbízással, 2 százalékuk pedig megbízással dolgozik.
A kutatásban részt vett BGF-es válaszadók 42 százaléka tervezi, hogy a diploma megszerzése után külföldön vállal munkát. 39 százalékuk még nem döntött a kérdésben, és csupán 19 százalékuk nem tervez külföldi munkavállalást - derül ki a diplomáspálya-követési rendszer 2012-es adataiból. Mennyit keresnek a gazdasági diplomások? Itt találjátok a részletes adatokat.
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
