Milliomos exgyakornokok: milyen út vezet a vezérigazgatói székhez?
Sokak számára a kötelező szakmai gyakorlat csak nyűg, ám egy jó választás az egész karriereteket megalapozhatja. Ma már bőven akad példa arra, miért érdemes komolyan venni a szakmai gyakorlatot.
Eduline
AFP / DPA / Bernd Von Jutrczenka
Ursula Burns, a Xerox vezérigazgatója talán a legismertebb a világon azok közül, akik gyakornokként kezdték, majd ugyanannál a cégnél a csúcson kötöttek ki. Burns nagyon szegény családban nőtt fel, majd elvégezte az egyetemet, és gyakornoknak állt a Xeroxnál. Ott folyamatosan lépkedett felfelé a ranglétrán, majd 2010-ben ő lett az első afroamerikai nő, aki egy, a Forbes 500-as listáján szereplő cég vezére lett.
Bár itthon nagyvállalati vezetővé nem vált még gyakornok - vagy nem tudunk róla -, egyre több ilyen pozícióból induló dolgozó ragad meg egy-egy vállalatnál, és lép feljebb. Éberfi Zsuzsanna például utolsó egyetemi szigorlatának napján kezdte meg a gyakornoki munkáját a Telekomnál, ahol azóta is dolgozik. Először humánerőforrás területén dolgozott ilyen státuszban, aztán ott is maradt a cégnél, és jelenleg nagyvállalati ügyfelekkel foglalkozik.
A ranglétra alján kezdték - de nem ragadtak ott
Visszatérve a külföldi példákra: a Hill Holiday CEO-ja az a Karen Kaplan, aki a cégnél gyakornokként kezdte, ráadásul saját bevallása szerint már az elejétől fogva folyamatosan emlékeztették arra kollégái, hogy ő van a ranglétra legalján. Kitartó munkával végül elérte, hogy a csúcsra jusson a reklámügynökségnél, mely szinte csak világszerte ismert cégeknek dolgozik.
A nagy kísérlet
Néhány éve a BBC Knowledge Million Dollar Intern című dokumentum sorozatában fiatal koruk ellenére is nagyon sikeres vállalkozókat mutatott be. Haldokló kis üzletekbe küldték őket - gyakornokoknak álcázva. A kísérletből kiderült: egy üzlethez értő, jó érzékű fiatal gyakornokként is lehet egy cég megmentője és felvirágoztatója, előbb-utóbb a főnökök is felfigyeltek az ötleteikre. A sorozatból kiderült, egyáltalán nem lehetetlen nagyban gondolkodni akkor sem, ha gyakornokként csak a teafőzést bízzák az emberre.
Persze semmi sem garantálja, hogy egy gyakornoki program később évekre vagy évtizedekre szóló munkakapcsolat alapja lesz, még mindig jobban néz ki az önéletrajz releváns szakmai előmenetellel.
Schäffer Beáta business coach az Eduline-nak számolt be egy már-már mesésnek mondható karrierről. Egy korábbi kollégája excel-táblázatokat kezelni érkezett egy céghez két hétre. Mindez 2000-ben történt, azóta már ő a szervezet regionális marketingigazgatója.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
A miniszter arról beszélt, hogy nagyon káros hatásai van annak, ha már a kisgyerekek kezébe is kütyüt adunk, a közösségi média túlzott használata pedig a PISA-eredményeken is meglátszik.
Azt már eddig is lehetett tudni, kik vezetik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyes szakpolitikai területeit. A most megjelent szervezeti és működési szabályzatból azonban az is kiderült, hogyan épülnek fel az államtitkárságok.
