Az előrejelzések alapján 2020-ban több mint százezer jól képzett szakember hiányzik majd a magyar munkaerőpiacról – derült ki a Randstad szakmai rendezvényén. Míg a gyártás területén túlkínálat lesz jelentkezőkből, az üzleti szolgáltatásoknál és az építőiparban munkaerőhiányra lehet számítani.

Míg 2009-ben túlkínálat volt Magyarországon felsőfokú végzettségűekből, 2020-ra már kevés lesz a jól képzett szakember az előrejelzések alapján. „Ha figyelembe vesszük a frissdiplomások belépését és a nyugdíjasok egy részének visszatérését a munkaerőpiacra, akkor is csaknem 150 000 fős hiány várható felsőfokú végzettségűekből alig 8 év múlva” – mondta Annemarie Muntz, a Randstad Holding Public Affairs igazgatója a vállalat szakmai rendezvényén. A legnagyobb fenyegetést a kereslet-kínálat egyensúlyára mégis az jelenti, hogy középfokú végzettségűekből csaknem félmillióval több lesz annál, mint amennyien el tudnak helyezkedni.

Jelenleg a végzettség szintjét tekintve Magyarországon kisebb az eltérés a munkaadók igényei és a munkavállalók képzettsége között, mint az unió 27 tagállamában átlagosan. A szakterületet vizsgálva azonban már nem állunk ilyen jól: míg az uniós országokban átlagosan 77 százalék dolgozik a végzettségének megfelelő területen, addig hazánkban csak 71 százalék. Az előrejelzés alapján ráadásul további nehézségekre kell számítani: 2020-ban a gyártás területén több mint 200 000 fős, a kereskedelemben pedig csaknem százezres túljelentkezés lesz az állásokra (főleg alap- vagy középfokú végzettségűekből), míg az építőiparban és az üzleti szolgáltatások területén szakemberhiány várható, például mérnökökből és IT szakértőkből.

A Randstad szakemberei szerint a magyarországi helyzet megoldásához több tényező szükséges. Ezek közül az egyik első az oktatási reform: a vállalatok elvárásainak megfelelő szakterületen végzett, magasan képzett szakembereket kell biztosítani ahhoz, hogy csökkenjen a munkanélküliség várható szintje. Az alacsonyan képzettek, illetve az oktatási rendszerből korán kilépők számára nemcsak megfelelő pénzügyi helyzetet kell teremteni, de hatékonyabbá kell tenni oktatásukat és az álláskeresést támogató rendszert is.

„Ehhez többek között az állami munkaügyi szervezetek és a magánszektorban működő állásközvetítő cégek szorosabb együttműködésére lenne szükség” – mutatott rá Annemarie Muntz. Az Eurostat és a CIETT adatai alapján egyértelműen jobb azoknak az országoknak a versenyképessége és munkaerő-piaci hatékonysága, ahol az állami és magán szektor közösen dolgozik azon, hogy munkához juttassa az álláskeresőket.

„A munkaügyi szervek és az állásközvetítő cégek céljai tulajdonképpen közösek, így nagyon jól kiegészíthetnék egymást. A munkaügyi hivataloknak pontos adatbázisa van az álláskeresőkről, míg mi ismerjük a cégek elvárásait és a legjobb kiválasztási stratégiákat” – tette hozzá Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.