A sokszínűség nevében a munkaszüneti napok közül a hat keresztény ünnep felének eltörlését javasolta pénteken a...
A francia munkaszüneti napok között szereplő hat vallási eredetű szabadnap mind keresztény: húsvét, áldozócsütörtök, pünkösd, Mária mennybevitele (augusztus 15), mindenszentek és karácsony. A zsidó, a muzulmán vagy a buddhista ünnepek közül viszont egyetlen sem munkaszüneti nap. A HR-vezetők a pünkösd, az áldozócsütörtök és a Mária mennybevitele eltörlését javasolják a húsvét, a mindenszentek és a karácsony megtartása mellett. A három eltörölt ünnepnap helyett a javaslat szerint a munkavállalók maguk választhatnának szabadnapot.
A francia katolikus egyház támogatja a javaslatot. Pénteki közleményük szerint a püspöki kar számára nem jelentene problémát, ha a vallási munkaszüneti napok közül nem mind a hat keresztény lenne, miután "a sokszínűség tiszteletben tartása a társadalmi béke záloga". Michel Sapin munkaügyi miniszter pedig úgy reagált, hogy a nyár folyamán a szociális partnerek elé fogja terjeszteni megvitatásra az elképzelést.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
