A hotel tetejéről nézték az atombombák robbanását

A tetőteraszról nézték az atombombák robbantását – ilyen turistalátványosságra épült Las Vegas.

  • Eduline
Wikipédia

Az amerikai hadsereg egy kilotonnás kísérleti atombombával avatta fel a hivatalos atomfegyver-tesztbázisát a nevadai sivatagban. A legnagyobb város a közelben Las Vegas volt, kb. 100 kilométerre. Akkoriban még nem volt a kaszinó fővárosa évi 40 millió látogatóval, csak egy álmos kisváros a sivatagban. Bizarr módon éppen az atombomba adta a legnagyobb lökést, hogy kaszinók és szállodák épülhessenek.

A hidegháború évei alatt az amerikai kormány nagy erőkkel igyekezett az atomfegyverek és az atomenergia biztonságos és szükséges mivoltáról meggyőzni az embereket. A propaganda sikeres is volt, így amikor a Frenchman Flat nevű fennsíkon elkezdődtek a kísérleti robbantások, az emberek tömegesen utaztak el a környékre, praktikusan Las Vegasba. Mindenki a saját szemével akarta látni a csodafegyvert, amivel Amerika lezárta a világháborút, és bosszút állt Japánon Pearl Harborért - írta az Index.

A város pedig kapva kapott az alkalmon, hivatalos becenévként felvette az Atomic City nevet, és divatba hozta az atombombát: a bárokban atombomba-koktélt szolgáltak fel, az éttermek gombafelhő alakú édességeket, a kaszinókban Miss Atombomba szépségversenyeket tartottak.

A legnagyobb attrakció természetesen maga az atomrobbanás volt, nagyjából három hetente egyszer. A kaszinók ilyenkor gombafelhőpartikat tartottak a turistáknak a szállodák tetőteraszain, a bátrabbaknak pedig atompikniket a sivatagban, a fegyverteszt-területek lezárt határainál. A korabeli beszámolók szerint ezek hatalmas bulik voltak, éjfélkor kezdődtek, és a vendégek ugyanúgy zenével, tánccal és piálással várták a hajnali atomvillanást, az azt követő lökéshullámot és a gombafelhőt, mint szilveszter napján az új év eljövetelét.

A tudósok csak jóval később jöttek rá, hogy a robbanások mégsem veszélytelenek, bár a Las Vegas-i turisták többsége megúszta a sugárzást. A robbantásokhoz közelebbi kisvárosban, St. George-ban azonban rohamosan megnőtt a rákos megbetegedések száma.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu