Alaposan átszabják az OKJ-s képzések rendszerét

Átláthatóbb OKJ-s képzési rendszert ígér a Magyar Munka Terv, amelyet májusban tárgyalt és fogadott el a kormány: egyszerűbbé teszik a szakok akkreditációját, szigorítanak az ellenőrzésen, a nem piacképes képzések támogatását pedig csökkentik. Főállású oktatók és tanári értékelési rendszer nélkül egyetlen oktatási központ sem működhet majd.

  • Eduline
A gimnáziumi és a szakközépiskolai érettségi, valamint az első OKJ-s szakképesítés megszerzése továbbra is ingyenes lesz. Az általános iskola nyolcadik osztálya, valamint a tizedik évfolyam után elkezdhető képzési szintet összevonják, a felsőfokú szakképzéseket – amelyekre már most is az egyetemi, főiskolai felvételi lapon kell jelentkezni – kiveszik az Országos Képzési Jegyzékből, és a felsőoktatásba vezetik át. A tervezetben az áll, hogy a szakok „létjogosultságát” is megvizsgálják majd – vagyis könnyen előfordulhat, hogy megszüntetik azokat a végzettségeket, amelyekkel szinte lehetetlen elhelyezkedni, de azok a képzések is erre a sorsra juthatnak, amelyekre egyáltalán nincs jelentkező. A hányszakmák listáját itt találod meg.

Komoly változások várnak a felsőfokú szakképzéseket szervezőkre is
HVG Archvív

Átszabják az akkreditációt és az ellenőrzési rendszert

Az akkreditációs folyamatot is átalakítják. „Jelenleg nagyon bonyolult és időigényes elindítani egy képzést. Össze kell állítani a részletes programot, hosszú az átfutási idő, sokba kerül a procedúra. Mindenképpen örülnénk neki, ha egyszerűbbé és gyorsabbá válna az akkreditáció” – mondja Papp Mónika, a 2007 Kapos Felnőttképző Kft. vezetője.

Egyszerűbb lesz az ellenőrzési rendszer is: eddig ugyanis a munkaügyi központok és a Felnőttképzési Akkreditáló Testület párhuzamosan ellenőrizte a képzéseket szervező intézményeket, ezentúl a hatóság vizsgálja majd, hogy minden szabályt betartanak-e. Évente egyszer helyszíni értékelést végeznek: azok az oktatási központok, amelyek nem megfelelően működnek, szigorú büntetésre számíthatnak. „Súlyos vagy ismételt szabályszegés” miatt akár a minősítésüket is visszavonhatják.

Szigorítanak: értékelési rendszer és főállású oktatók nélkül nincs képzés

Egyébként is szigorúbbak lesznek a követelmények: kötelező lesz főállású oktatókat alkalmazni, be kell vezetniük a tanári értékelési rendszert, minden foglalkozás előtt készíteni kell majd óratervet, és ellenőrizni kell a diákok elégedettségét is, az eredményeket pedig nyilvánosságra kell hozni. Az intézményeknek ezen kívül ellenőrizhető és számszerűsíthető célokat kell kitűznie: ilyen például a személyi és tárgyi feltételek javítása vagy a sikeres vizsgázók elhelyezkedési arányának növelése. OKJ-s képzések: mit mennyiért lehet tanulni? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Javítani kell a gyakorlóműhelyek felszereltségén is

A munkaterv szerint pontosítani, sőt szigorítani kell a követelményeket, különösen a gyakorlati képzések esetében. Az egyes OKJ-képzések támogatásai a munkaerő-piaci tendenciák alapján változnak majd, vagyis több támogatást kapnak azok a képzések, amelyek elvégzése után könnyen el lehet helyezkedni, azokra a szakokra azonban kevesebb pénz jut majd, amelyekre kisebb az igény a munkaerőpiacon. A pályakövetési rendszert is kiépítik a felnőtt- és szakképzésben: intézményenként, területi egységenként és országosan összesítve is nyilvánosságra hozzák majd az ereményeket.

Szűcs Dóra

eduline

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.