Az oktatási miniszter tájékoztatása szerint a nyáron lejárt 467 iskolaigazgatói pályázatból 351 esetben született 5 éves vezetői megbízás. Azokon a helyeken, ahol ideiglenes megoldásra volt szükség, október 1-től új pályázatokat írnak ki a tankerületek.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter bejelentette, hogy a nyár során lejárt 467 iskolaigazgatói pályázatból 351 esetben adtak 5 éves megbízást a tankerületek. A még betöltetlen, ideiglenes megoldással működő vezetői pozíciókra október 1-jén új pályázatokat írnak ki.
A miniszter közlése szerint az ideiglenesen, legfeljebb egyéves megbízással vagy SZMSZ (Szervezeti és Működési Szabályzat) szerinti működéssel ellátott vezetői helyekre a tanév biztonságos elindulása után, október elsejével hirdetnek meg új pályázatokat. Ezeket az érintett tankerületek teszik majd közzé.
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid02khq8HSU7PVy4Dq1JkcxqvkJMUUD31r3yGyoWhdLyoBSkfzBsd2xXEfkoy6aSVb6Pl&id=61589397058487
Lannert Judit korábban, augusztus 21-én jelentette be, hogy megkezdődött a pályázás a tankerületi igazgatói pozíciókra. Mint akkor az Eduline is megírta, a jelentkezőknek motivációs levél és részletes szakmai program benyújtásával kell pályázniuk.
A gyermekközpontú szemlélet érvényesítése, a vezetési stílusra vonatkozó elképzelés és az iskolák innovációs törekvéseinek elősegítése – többek között ezekről is kell írniuk a vezetői programjukban azoknak, akik valamelyik tankerületi központ igazgatói posztját pályázzák meg.
Fontos, hogy az oktatási miniszter már május végén változást ígért az igazgatóválasztásban: már akkor kilátásba helyezte, hogy a tantestületek is beleszólhatnak majd a kinevezésekbe.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
