2006-ban létrejött az új Országos Képzési Jegyzék (új OKJ), melyet az 1/2006. (II. 17.) OM rendelet jelentette meg. A rendelet 2006. április 1-jén lépett hatályba. Amikor egy szakképesítésnek megjelenik az ÚJ szakmai és vizsgakövetelménye, akkor már csak e szerint indítható a képzés. Ez nem jelenti azt, hogy a régi OKJ-s bizonyítványok érvényüket vesztenék. Azok továbbra is állami végzettséget bizonyítanak. Azért mert valaki ilyennel rendelkezik, nem kell az új szerinti vizsgát letennie. Az ÚJ OKJ-ban az azonosító számok hosszabbak, 15 jegyűek lettek.
Az új OKJ legfontosabb jellemzői: kompetencia alapú, moduláris, átjárható, átlátható, rugalmas.
Kompetenciának nevezik a felnőttképzésben részt vett személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összességét, amely által képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére.
Fontos tudni, hogy az új OKJ szerint a képzést megkezdhetjük a belépési feltételként megjelölt iskolai végzettség nélkül is, viszont a képzéshez szükséges előzetes ismeretekkel rendelkeznünk kell, és erről számot is kell tudni adni. Minden szakképesítés modulokból épül fel, melyek modulzáró vizsgával végződnek. A rokon szakképesítések legalább egy azonos modult tartalmaznak.
Moduláris rendszer: modulokból álló tananyag, amely lehetővé teszi, hogy a képzést akár részenként sajátítsuk el. A moduláris szerkezet előnye, hogy azt a tananyagot, amit egyszer megtanultunk és vizsgáztunk belőle, nem kell újra megtanulni. Azaz ha egy már meglévő szakképesítéssel azonos ismeretanyagot (modult) tartalmazó szakmát szeretnénk elsajátítani, akkor az előzetes ismereteinek felmérése után ezt be kell számítani az intézménynek a képzésbe. Ezáltal a rendszer nemcsak átjárhatóvá és rugalmassá válik, hanem a tanfolyamon eltöltött idő is rövidül. Az új OKJ-ban szereplő szakképesítések szerkezete a következőképpen alakult: vannak úgynevezett (alap) szakképesítések, melyeknek lehetnek rész-szakképesítései, elágazásai és ráépülései is.
(Alap)szakképesítés: egy (alap)szakképesítésen belül lehetnek rész-szakképesítések, elágazások és ráépülések. A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, munkakör ellátására képesít.
Rész-szakképesítés: egy (alap)szakképesítésnek a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduljaiból épül fel, legalább egy munkakör ellátására képesít. Ez azt jelenti, ha valaki nem tudta a szakképesítés összes modulját elsajátítani, de amiből sikeresen teljesített azok lefedik egy rész-szakképesítés összes modulját, akkor neki erről a végzettségről bizonyítványt kell kiadni. Felnőttképzés keretein belül szervezhető olyan tanfolyam, aminek ez a kimenete. Tehát semmiképp nem vész el a már egyszer megtanult tananyag.
Elágazás: a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, amely kötelezően választandó modullal/modulokkal együtt munkakör ellátására képesít.
Ráépülés: a szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza, hogy mely modulok/szakképesítés/rész-szakképesítés/elágazás moduljaira épül, és egyben meghatározza, hogy mely modulokból épül fel. Újabb munkakör ellátására képesít.
forrás:
felnottkepzesi1x1.hu
