„Ez egy nagyon jól feldolgozható feladatsor, aki egy kicsit is tájékozott a történelemben, az könnyen megírja” – mondta az Eduline által megkérdezett szaktanár.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kereszténység születéséről, az iszlámról, a kapitalista gazdaságról, a Rákóczi-szabadságharcról, a dualizmus kori Magyarország gazdaságáról, az első világháború idején fellépő élelmiszerhiányról, és egy 1957-es Kádár János-beszédről is szerepelnek kérdések a középszintű töriérettségi első, rövidebb feladatokból álló részében. A diákoknak a hódmezővásárhelyi iskolakörzetek átszervezéséről is el kell olvasniuk egy szöveget, értelmezve a szegregáció, integráció, hátrányos helyzetű diák fogalmát.

„A kereszténység születésével kapcsolatos kérdésekre a történelmi atlasz és a források segítségével válaszolni tudnak, de a feladat az általános műveltség részét képező festményekre is épít” – magyarázta, hozzátéve: az iszlámmal kapcsolatos kérdések megválaszolásához némi tárgyi tudásra szükség volt. Kádár János beszédét – amelynek egy részletét forrásként megadták a feladatsor összeállítói – a történelemórákról is ismerhetik a diákok, sőt felvételt is láthattak róla.

A középszintű töriérettségi összes esszéfeladatának megoldását itt találjátok.

Itt ellenőrizhetitek, jól oldottátok-e meg a rövid feladatokat.

A töriérettségiről itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat.

Kádár János beszéde és Lázár János városa a töriérettségi feladatai között.

Nyilasuralom, KGST-országok, etnikai változások a töriérettségi második részében.

Könnyű feladatsort kaptak töriből az érettségizők, de egy-két kérdés becsapós lehet.

Pánik, piros atlaszok, kabalaállat: így indult a töriérettségi.

Az első tizenkét feladat közül egyik sem kétértelmű, bár egy-két részfeladatnál elidőzhetnek a diákok, van néhány beugratós kérdés. „Az egyik feladatban a rekvirálás szó jelentését kell megadni, ám ezt a kifejezést sokszor tévesen használja a köznyelv, ez félrevezethette a diákokat” – említett egy példát a történelemtanár.

A hódmezővásárhelyi iskolakörzetekkel kapcsolatos feladatról azt mondta, a fogalmak – például integráció, szegregáció – jelentését könnyen ki lehetett következtetni a szövegből, de a feladat második része nem biztos, hogy könnyű az érettségizőknek. „Vannak, akik kifejezetten érdeklődnek a mai témák iránt, és ha sikerül befejezni a tananyagot, a tanárok ezeket végigbeszélik az órákon, de akár életvitel órákon is előjöhetnek. Ennek ellenére sok tanuló berzenkedik a napjainkat érintő kérdésektől” – tette hozzá a szaktanár.

Meglepő, de az ENSZ-szel kapcsolatos feladatnál pont azok zavarodhattak össze, akik jobban ismerik a szervezet felépítését és működését.