Magasabb lesz a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon, illetve felsőoktatási szakképzéseken, és már csak azok kerülhetnek be osztott mesterképzésre, akiknek van legalább egy komplex, középfokú nyelvvizsgájuk. Íme, a legfontosabb infók a 2016-os felvételiről.
Tovább emelkedik a minimumponthatár
A 2016-os felvételin az alap- vagy osztatlan szakokra jelentkezőknek legalább 300, a felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek pedig 260 pontot kell szerezniük. Az, aki nem éri el a minimumponthatárt, egyetlen szakra sem kerülhet be - sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre.
Az viszont lehet jó hír, hogy a tervek szerint ennél már nem fogják tovább emelni. A maximális pontszám 500. A mesterképzéseken továbbra is 50 pontot kell elérni a maximális 100-ból.
A fontosabb pontszámítási szabályok nem változnak
Az alap- vagy osztatlan szakra jelentkezők továbbra is maximum 500 pontot lehet szerezhetnek. 200-200 pont jár a tanulmányi, illetve az érettségi eredményekért. A tanulmányi pontok számításánál az utolsó két év végi jegyeket, illetve az érettségin szerzett osztályzatokat veszik figyelembe, az érettségi pontoknál viszont csak két olyan tárgy százalékos eredménye számít, amely a kiválasztott képzési területen kötelező vagy kötelezően választható.
Az érettségi pontokat lehet duplázni is: ebben az esetben a tanulmányi pontok nem számítanak - automatikusan azt a számítási módot használják majd, amelyekkel jobban jártok.
A felvételin maximum 100 többletpontot kaphattok, például emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért vagy OKTV-helyezésért.
Ki kerülhet be állami ösztöndíjas képzésre?
A 41, központi ponthatárral rendelkező képzés kivételével azokon a szakokon, amelyeken állami ösztöndíjas és önköltséges képzés is indul, elvileg az, aki befér az intézmény által meghatározott kapacitásba, állami ösztöndíjas formában kezdheti meg a tanulmányait. Ugyanakkor „a minőség védelme érdekében” az adott egyetem vagy főiskola dönthet úgy, hogy valamelyik képzésén magasabb ponthatárt húz - akkor is, ha a jelentkezők száma alacsonyabb a szakos kapacitásnál.
Ezekhez a szakokhoz kell emelt szintű érettségi
Több alap- és osztatlan szakon 2016-ben is kötelező lesz egy vagy két tantárgyból az emelt szintű érettségi: például több bölcsészet- és társadalomtudományi szakon, jogászképzésen, az általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti képzésen.
Az emelt szintű érettségiért akkor is jár többletpont, ha az kötelező vagy kötelezően választható az adott szakon, de csak akkor, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el.
Mesterszakhoz kötelező a nyelvvizsga
Minden mesterszakon felvételi követelmény lesz egy komplex, középfokú (B2) általános nyelvvizsga 2016-tól. Több mesterképzésen eddig is kötelező volt a nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatása, a jövő évtől kezdve azonban ez kivétel nélkül mindenkire vonatkozik majd - ez elsősorban azoknak okozhat gondot, akik még akkor végezték el a főiskolát vagy az egyetemet, amikor nem kötötték nyelvvizsgához a diplomaszerzést. 2020-tól már az alap- és osztatlan szakokra sem lehet majd bekerülni nyelvvizsga nélkül: erről itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
|