Hétfőn több tízezer diák érettségizik magyarból - összefoglaltuk, milyen feladatokra számíthatnak, mennyi időt kapnak az esszé megírására, és milyenek a pontszámítási szabályok.
Milyen részekből áll a középszintű magyarérettségi?
A középszintű magyarérettségi 90+150 perces, az első részben egy szövegértési feladatsort és egy rövid szövegalkotási feladatot kell megoldani - a 90 perc végén a tanárok beszedik a lapokat. Ezután osztják ki a második részt, amely két választható műelemző feladatot tartalmaz, erre 150 percet kapnak a diákok.
Megvannak a középszintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.
Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldásait is közzétették.
Megvan a középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsorának nem hivatalos, szaktanár által készített megoldása. A magyar nyelv és irodalom érettségi nap támogatását köszönjük a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának.
Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok a magyarérettségiről.
Ezt a szövegértési feladatot kapták az érettségizők magyarból.
Választási témát is kaptak a magyarból középszinten érettségizők.
József Attila- és Szabó Lőrinc-verset is kellett elemezni a magyarérettségin.
Milyen a szövegértési feladatsor?
Először is el kell olvasni a szöveget, amely 700-1000 szó terjedelmű – ismeretterjesztő szöveg, publicisztikai mű vagy ezek részlete. Ehhez kapcsolódnak a kérdések. Az Oktatási Hivatal tájékoztatója alapján ilyen feladattípusokat kaphatnak a diákok:
azonosítás, értelmezés: a szövegben közvetlenül megtalálható tény, adat, megállapítás; különböző szövegbeli érvek, álláspontok; szerzői álláspont; a szöveg jelentése, jelentésrétegei
összefüggések: a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemzői között; a cím és a szöveg között; a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei között
a szöveg jellemzői kommunikatív, szövegműfaji, pragmatikai szempontokból; a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe; a szöveg és más (külső) információk kapcsolata;
a szöveg felépítése: szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok; a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés;
a szöveg visszaépítése (pl. vázlat, kivonat, adott szempontú tömörítés stb. formájában)
Érvelés és gyakorlati szövegalkotás
A szövegértési feladatsor után egy szövegalkotási feladatot kell megoldaniuk a középszinten érettségizőknek – két lehetőség közül választhatnak. Az egyik választható feladat egy érvelés egy megadott közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésről három-öt érvvel, 120-200 szó terjedelemben. A másik feladat egy hétköznapi műfajú, szintén 120-200 szavas szöveg megírása, a feladat kérheti például motivációs levél, hivatalos levél, kérvény, hozzászólás, felszólalás, vitaindító, ajánlás, méltatás írását is.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A szövegértési feladatsorra és az érvelés/gyakorlati szöveg megírására összesen 90 percet kapnak a diákok.
Műelemzés-összehasonlító műelemzés
A középszintű feladatsor második részében két feladat - egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása, vagy két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító elemzése - közül választhatnak a diákok. Akármelyiket is választják az érettségizők, egy 400-800 szavas esszét kell írniuk 150 perc alatt.
Kellemetlen meglepetés érheti jövő hétfőn azokat az érettségizőket, akik csak a novellaelemzés szempontjaiból készülnek fel. Milyen műfajok fordulhatnak elő a középszintű magyarérettségin?
„Mindkét feladat tartalmazza az értelmezés, összehasonlítás középpontjába állítandó problémát, annak kiemelt szempontját, szempontjait (pl. a megjelenített téma, élmény, probléma, helyzet; a szereplő(k) viselkedése, jellemzése, egymáshoz való viszonya; a motívumok szerepe, jelentése; különböző korok életszemlélete, értékrendje)” – írja az Oktatási Hivatal.
Fontos, hogy mindkét feladat témája lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet – vagyis nem biztos, hogy az egyik feladat egy novellához fog kapcsolódni, az elmúlt években a diákok kaptak már balladát és költeményt is. Az Oktatási Hivatal azt is kiemeli, hogy a művek bármelyik korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől, tematikai és műfaji kötöttségek nélkül – vagyis olyan szerző szövegét is kaphatják az érettségizők, aki nem tananyag, az esszé megírásához ugyanis nem feltétlenül szükséges a szerző, műrészlet esetén a teljes mű ismerete.
Milyen legális puskát lehet használni?
Csak a helyesírási szótárt - minden tanteremben négy példány lesz, vagyis nem kell a saját szótáratokat magatokkal vinni az írásbelire. Ha az érvelés/gyakorlati szöveg, illetve a műelemzés/összehasonlító műelemzés megírása után marad néhány percetek, érdemes végigfutni a szöveget. Ha találtok egy olyan kifejezést vagy nevet, amelynek az írásmódjában nem vagytok biztosak, lapozzátok fel a helyesírási szótárt, helyesírási hibákkal ugyanis akár 8 pontot is veszíthettek.
Milyen legális puskákat használhattok a 2018-as érettségin? Milyen vizsgákon vehetitek elő a négyjegyű függvénytáblázatot, a helyesírási szótárt vagy a számológépet?
Milyenek a pontszámítási szabályok?
A középszintű magyarérettségi első részére - vagyis a szövegértési feladatsorra, valamint az érvelésre/gyakorlati szövegalkotásra - maximum 50 pontot lehet kapni (a szövegértésre maximum 40-et, a szövegalkotásra 10 pontot). A műelemzésre/összehasonlító műelemzéssel legfeljebb 40 pontot szerezhetnek a diákok: a tartalmi minőséget maximum 25, a a szöveg szerkezetét 5 ponttal, a nyelvi igényességet (nyelvhelyesség, stílus) 10 ponttal díjazhatják a tanárok.
A középszintű írásbelin összesen nyolc pontot lehet kapni a helyesírásra, két pontot pedig az írásképre.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
