Jön a magyarérettségi: ilyen feladatokat kapnak a diákok a középszintű írásbelin
Hétfőn több tízezer diák érettségizik magyarból - összefoglaltuk, milyen feladatokra számíthatnak, mennyi időt kapnak az esszé megírására, és milyenek a pontszámítási szabályok.
Milyen részekből áll a középszintű magyarérettségi?
A középszintű magyarérettségi 90+150 perces, az első részben egy szövegértési feladatsort és egy rövid szövegalkotási feladatot kell megoldani - a 90 perc végén a tanárok beszedik a lapokat. Ezután osztják ki a második részt, amely két választható műelemző feladatot tartalmaz, erre 150 percet kapnak a diákok.
Megvannak a középszintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.
Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldásait is közzétették.
Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok a magyarérettségiről.
Ezt a szövegértési feladatot kapták az érettségizők magyarból.
Választási témát is kaptak a magyarból középszinten érettségizők.
József Attila- és Szabó Lőrinc-verset is kellett elemezni a magyarérettségin.
Milyen a szövegértési feladatsor?
Először is el kell olvasni a szöveget, amely 700-1000 szó terjedelmű – ismeretterjesztő szöveg, publicisztikai mű vagy ezek részlete. Ehhez kapcsolódnak a kérdések. Az Oktatási Hivatal tájékoztatója alapján ilyen feladattípusokat kaphatnak a diákok:
azonosítás, értelmezés: a szövegben közvetlenül megtalálható tény, adat, megállapítás; különböző szövegbeli érvek, álláspontok; szerzői álláspont; a szöveg jelentése, jelentésrétegei
összefüggések: a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemzői között; a cím és a szöveg között; a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei között
a szöveg jellemzői kommunikatív, szövegműfaji, pragmatikai szempontokból; a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe; a szöveg és más (külső) információk kapcsolata;
a szöveg felépítése: szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok; a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés;
a szöveg visszaépítése (pl. vázlat, kivonat, adott szempontú tömörítés stb. formájában)
Érvelés és gyakorlati szövegalkotás
A szövegértési feladatsor után egy szövegalkotási feladatot kell megoldaniuk a középszinten érettségizőknek – két lehetőség közül választhatnak. Az egyik választható feladat egy érvelés egy megadott közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésről három-öt érvvel, 120-200 szó terjedelemben. A másik feladat egy hétköznapi műfajú, szintén 120-200 szavas szöveg megírása, a feladat kérheti például motivációs levél, hivatalos levél, kérvény, hozzászólás, felszólalás, vitaindító, ajánlás, méltatás írását is.
| Érettségizzetek velünk! |
|
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A szövegértési feladatsorra és az érvelés/gyakorlati szöveg megírására összesen 90 percet kapnak a diákok.
Műelemzés-összehasonlító műelemzés
A középszintű feladatsor második részében két feladat - egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása, vagy két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító elemzése - közül választhatnak a diákok. Akármelyiket is választják az érettségizők, egy 400-800 szavas esszét kell írniuk 150 perc alatt.
„Mindkét feladat tartalmazza az értelmezés, összehasonlítás középpontjába állítandó problémát, annak kiemelt szempontját, szempontjait (pl. a megjelenített téma, élmény, probléma, helyzet; a szereplő(k) viselkedése, jellemzése, egymáshoz való viszonya; a motívumok szerepe, jelentése; különböző korok életszemlélete, értékrendje)” – írja az Oktatási Hivatal.
Fontos, hogy mindkét feladat témája lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet – vagyis nem biztos, hogy az egyik feladat egy novellához fog kapcsolódni, az elmúlt években a diákok kaptak már balladát és költeményt is. Az Oktatási Hivatal azt is kiemeli, hogy a művek bármelyik korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől, tematikai és műfaji kötöttségek nélkül – vagyis olyan szerző szövegét is kaphatják az érettségizők, aki nem tananyag, az esszé megírásához ugyanis nem feltétlenül szükséges a szerző, műrészlet esetén a teljes mű ismerete.
Milyen legális puskát lehet használni?
Csak a helyesírási szótárt - minden tanteremben négy példány lesz, vagyis nem kell a saját szótáratokat magatokkal vinni az írásbelire. Ha az érvelés/gyakorlati szöveg, illetve a műelemzés/összehasonlító műelemzés megírása után marad néhány percetek, érdemes végigfutni a szöveget. Ha találtok egy olyan kifejezést vagy nevet, amelynek az írásmódjában nem vagytok biztosak, lapozzátok fel a helyesírási szótárt, helyesírási hibákkal ugyanis akár 8 pontot is veszíthettek.
Milyenek a pontszámítási szabályok?
A középszintű magyarérettségi első részére - vagyis a szövegértési feladatsorra, valamint az érvelésre/gyakorlati szövegalkotásra - maximum 50 pontot lehet kapni (a szövegértésre maximum 40-et, a szövegalkotásra 10 pontot). A műelemzésre/összehasonlító műelemzéssel legfeljebb 40 pontot szerezhetnek a diákok: a tartalmi minőséget maximum 25, a a szöveg szerkezetét 5 ponttal, a nyelvi igényességet (nyelvhelyesség, stílus) 10 ponttal díjazhatják a tanárok.
A középszintű írásbelin összesen nyolc pontot lehet kapni a helyesírásra, két pontot pedig az írásképre.
