Ilyen lesz a pontszámítás a középiskolai felvételin: ennyit ér az írásbeli és a szóbeli

Mi alapján döntenek a középiskolák a jelentkezők rangsorolásáról? Itt vannak a pontszámítási szabályok.

  • Eduline

 Hogyan számolják a középiskolai felvételi pontjait központi vizsgával vagy anélkül?

Ahol nem kötelező a központi írásbeli felvételi, ott az általános iskolai eredmények alapján rangsorolják a jelentkezőet. Míg ahol központi felvételi vizsgát ír a diák, ott már a tanulmányi és a központi vizsga eredményei is számítanak.

A központi írásbeli vizsgán elért eredmény a felvételi összpontszám minium 50 százalékát teszi ki.

Itt a lista: ezek voltak a korábbi évek központi felvételi feladatsorai

Azoknak, akik központi felvételi vizsgát írnak majd januárban, jó gyakorlás lehet, ha megnézik az előző évi feladatsorokat. Mutatjuk, hol találjátok ezeket. A középiskolai központi felvételi vizsgára december 7-ig lehet jelentkezni. A vizsga egy matematika és egy magyar nyelv feladatsorból áll majd. Itt találjátok az előző évek felvételi vizsga feladatsorait és megoldókulcsait.

És ahol van szóbeli vizsga is?

Ahol szóbeli vizsga is van, annak az eredménye a felvételi összpontszám maximum 25 százalékát határozhatja meg.

A 2019-es középiskolai felvételiről szóló, folyamatosan frissülő cikkeinket itt olvashatjátok.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, az iskolaválasztásról, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.

Felvételi pontszámítás: hány pont jár OKTV-helyezésért?

Hány pontot kaphattok a felvételin az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken (OKTV) elért eredményekért? Jól szerepeltetek az OKTV-n, de nem tudjátok, hogy az elért eredményért hány pontot kaphattok a felvételin? 1-10. helyezésért megkapjátok a maximális, vagyis 100 többletpontot, 11-20. helyezésért 50 többletpontot, 21-30. helyezésért pedig 25 többletpont jár.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Magyar Péter az MCC vezetőinek üzent: ne költsék el az alapítvány vagyonát a következő pár hónapban

Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.