A forrásszöveg mennyiségében nem tapasztalt jelentős változást Lőrinc László történelemtanár. Emlékeztetett arra is, hogy a korábbi években is szerepelt már írásbelin az iszlám, vagy a cigányság helyzete, így igazi meglepetést nem okozott, ezen túl pedig nem érdemes aktuális közéleti párhuzamokat keresni.
A rövid választ igénylő feladatsornál a fejlődő országokat sújtó szegénység két diagramját kicsit nehezebbnek vélte, itt nem a tárgyi tudás volt a hangsúlyos, hanem két grafikon egybevetésének és elemzésének képessége, azaz inkább a készségeket vizsgálta.
Trükkös lehetett még az ipari forradalomról szóló kérdés, ahol több diák összetéveszthette az I. ipari forradalom második szakaszát a II. ipari forradalommal Lőrinc László szerint.
Edényi László meglátásához hasonlóan érdekesnek találta Lőrinc is, hogy az esszékérdéseknél egymáshoz lehetett fűzni a Sztálin-diktatúráról szóló esszét a Rákosi-korszakhoz, ami bár lazábban kapcsolódik a középszintű vizsgán, ám általában aki felkészült az egyik témakörből, az a másikat is jobban ismerheti. Kissé meglepőnek találta, hogy a Rákosi-korszaknál újabb témával nem foglalkoztak az érettségi esszétémái. Hozzátette, hogy a magyar történelemoktatás jellemzője, hogy az ismeretanyag mérete miatt nehezen jutnak el a diákok a negyedikes tananyag végére, a rendszerváltásig.
A történelem érettségi rövid választ igénylő és esszékérdéseinek megoldása már olvasható az Eduline-on!
A szerdai töriérettségiről percről percre tudósításunkat itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
