Mit tanulnak a szabadbölcsészek?

Mit tanulnak a szabadbölcsészek, az andragógia szakosok vagy a műszaki menedzserek? Új cikksorozatunkban a legkacifántosabb nevű alapképzéseket mutatjuk be.

  • Eduline

A szabadbölcsészet humán alapműveltséget adó szak - mindenből kaptok egy kicsit. Tanulhattok pszichológiát, belekóstolhattok a társadalomtudományokba, de leginkább kulturális-művészeti jelenségekkel foglalkoztok majd. Különböző szakirányokat választhattok, például vallástudományt, filmelméletet, esztétikát, filozófiát, etikát, művészettörténetet, kommunikációt és médiatudományt.

A képzést az ország legtöbb bölcsészettudományi kara elindítja, köztük az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a pécsi és a szegedi egyetem is.

Elhelyezkedés diploma után

A diplomáspálya-követési rendszer 2012-es adatai szerint a szabadbölcsészet alapszak elvégzése után a legtöbben marketinges cégeknél, kommunikációs területen, kulturális intézményeknél helyezkedtek el. A kiválasztott szakirány persze a későbbi munkalehetőségeiteket is meghatározza.

Fazekas István

A pályakövetési rendszer adatai szerint egy diplomás szabadbölcsész átlagosan nettó 117 ezer forintot keres havonta, az országos adatbázisok pedig bruttó 129 ezer forintot mutatnak.

Továbbtanulási lehetőségek

A szabadbölcsészet tökéletes választás, ha még nem tudjátok, pontosan milyen területen szeretnétek továbbtanulni, de a bölcsészettudomány vonzónak tűnik - mivel többféle tudományterületbe belekóstolhattok, a mesterszakot már a kiválasztott területen folytathatjátok. Ennek megfelelően szabad bölcsészet mesterszak nincs is - művészeti képzéseken, társadalomtudományi és nyelvészeti szakokon folytathatjátok a tanulást, az alapszakot elfogadó mesterképzések lisját itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.