Újabb vizsga vár a diákokra, több tízezren érettségiznek németből

Ma reggel nyolckor németérettségi. Összeszedtük, mire kell készülni.

  • Eduline

Az íráskészség nem hivatalos megoldásai.

Az olvasott szövegértés nem hivatalos megoldásai.

A nyelvhelyesség nem hivatalos megoldásai.

A németérettségi középszinten 180 perces, emelten 240. Mindkét szinten szabad nyomtatott szótárt hasznáni a negyedik, íráskészség résznél.

A középszintű vizsga az Európa Tanács skálája B1 szintjének, az emelt szintű a B2 szintjének felel meg.

A közép- és az emelt szint közötti különbség az adott téma megközelítési módjában, a szövegek terjedelmében, tartalmi és nyelvi komplexitásában, valamint a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg.

Az írásbelin a különböző vizsgarészek értékelése egymástól független, és minden részben csak a célzottan mért készséget értékelik.

Középszinten az olvasott szöveg értésére 60 perc, majd a nyelvhelyességre fél óra jut. Egy 15 perces szünet után a 30 perces hallott szöveg értése feladat következik, majd a 60 perces íráskészség. Emelt szinten ugyanez a menetrend, de ott a feladatokra sorrendben 70, 50, 30 és 90 perc jut.

Ha nagyon roszszul sikerül, a szóbelin még lehet javítani, ehhez azonban írásbelin legalább 12 százalékos eredményt kell elérni.

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.