Az állami ösztöndíjas képzésben résztvevőknek a hallgatói szerződés aláírásával el kell fogadniuk és teljesíteni a benne foglaltakat, de mi történik akkor, ha a hallgatói jogviszony megszűnik? Olvasói kérdésre válaszolunk.
Ha bizonytalanok vagytok és úgy gondoljátok, hogy már lehet, hogy az első félévben rájöttök, hogy nem az a ti szakotok, ahová jártok, akkor még minden következmény nélkül kihátrálhattok. Ugyanis ha alapképzésre, mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre jártok, és mindössze egy (aktív) állami ösztöndíjas félévet vettetek igénybe, nem kell fizetnetek.
Ha azonban már kettő vagy több aktív állami ösztöndíjas félév igénybevételét követően szűnik meg a hallgatói jogviszonyotok, visszafizetési kötelezettségetek lesz (kivéve, ha a megszűnéshez képest egy éven belül új képzést kezdtek el). Osztatlan mesterképzés esetén ugyanez a szabály, csak itt két félév a "türelmi idő", vagyis akár egy teljes tanév után is meggondolhatjátok magatokat, nem kell fizetnetek. Három félév után azonban (ha egy éven belül nem kezdtek el egy újabb képzést) vissza kell fizetni az ösztöndíjat.
Ha ennél több félév után szűnik meg a jogviszony, automatikusan fizetési kötelezetség terhel titeket, ha a megszűnést követő 1 éven belül nem kezdtek új képzésbe.
Mi az a hallgatói szerződés és mit vállaltok ezzel pontosan? Erről itt olvashattok.
Már az őszi félévben halaszthatnak azok a hallgatók, akik az idei felvételin bekerültek egy szakra, de szeptemberben még nem szeretnék elkezdeni tanulmányaikat? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
