Ezt minden elsőévesnek tudnia kell: már most lehet halasztani?

Már az őszi félévben halaszthatnak azok a hallgatók, akik az idei felvételin bekerültek egy szakra, de szeptemberben még nem szeretnék elkezdeni tanulmányaikat? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Fülöp Máté

Bekerültem az egyik egyetemre, de csak önköltséges szakra, ezért azt nem kezdeném el szeptemberben - halaszthatok már most?

Minden szemeszter elején hivatalos nyilatkozatot kell tenni arról, bejelentkeztek-e az adott félévre vagy halasztotok. A passzív félévben nem kell tantárgyakat teljesíteni, vizsgázni, nem kaptok ösztöndíjat, ugyanakkor − ha önköltségesként tanultok − tandíjat sem kell fizetni.

A hallgatók több alkalommal szüneteltethetik a tanulmányaikat, de egyhuzamban maximum két félévig − hacsak a felsőoktatási intézmény nem dönt másképp. Az egyetemi-főiskolai tanulmányi szabályzat határozza meg azt is, engedélyezik-e az elsőéveseknek az első, vagyis az őszi félév passziváltatását.

Így kaphattok havi 10-20 ezer forintos támogatást: a legfontosabb infók a szoctámról

Kik kaphatnak szociális támogatást egyetemistaként, főiskolásként? Itt találjátok a legfontosabb infókat. Kinek jár? Az egyetemek és főiskolák minden szemeszterben szociális támogatással segítik az anyagi problémákkal küzdő hallgatókat, így például a 25 évesnél fiatalabb árva vagy félárva, fogyatékossággal vagy súlyos betegséggel élő tanulók, a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűek, a nagycsaládosok és a családfenntartók, illetve azok, akiknek alacsony az egy főre jutó kereset.

Rossz hír a felvételizőknek: ilyen könnyű elveszíteni az állami támogatást

Elveszíthetitek-e az államilag támogatott egyetemi-főiskolai helyeteket, ha nem tanultok elég jól vagy nem szereztek elegendő kreditet? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Idén bekerültem egy egyetemre, államilag támogatott képzésre vettek fel. Ez azt jelenti, hogy biztosan nem kell tandíjat fizetnem a diploma megszerzéséig?

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.