"Melós volt" - Az első diákvélemények

Diákokat kérdeztünk arról, hogyan érzik magukat a feladatmegoldás után. A második rész sokaknak nem tetszett.

  • Eduline

Percről percre követhettek minket, minden friss infó nálunk az idei érettségi alatt. Délután jövünk a nem hivatalos megoldásokkal.

Kamilla szerint nagyon egyszerű volt, főleg az első rész ment könnyen. A második részből az egyenlet/egyenlőtlenség is egyszerű volt a gazdasági szakra készülő gimnazista számára.

Kamilla a 16-os feladatot, azaz a statisztikával foglalkozót hagyta kia a feladatsor B részéből, ahol háromból kettőt kellett kiválasztani.

Egy matektanárnak tanuló elsőéves hallgató szerint a tavalyi feladatoknál könnyebbet kaptak idén a diákok, de az első részben lehetnek meglepetések.

A budapesti Eötvös József Gimnáziumba járó egyik olvasónk szerint mindkét rész könnyű volt, szerinte főleg a második okozhat kevesebb gondot a vizsgázóknak.

Kommentekben viszont a többen a második részre panaszkodtak, azt tartották nehezebbnek. Ez nagyjából egybecseng a szakértő által mondottakkal, aki szerint a második rész idén nehezebb volt, mint tavaly. Egy olvasónk bár az első részt könnyen megoldotta a másodikat kifejezetten nehéznek találta.

A Radnóti gimnáziumban érettségiző Felix matematika fakultációra járt, ennek ellenére "melósnak" jellemezte az érettségit. Úgy látta, hogy az első feladatlapon volt néhány meglepően könnyű feladat, a másodikkal összesítve viszont az a véleménye, hogy sok egyenletet kellett megoldani, ami ha nem is feltétlen nehéz, de időigényes és több lépésből áll, azaz lehet pontokat veszíteni.

A függvénytáblázat rengeteg segítséget jelentett Felix szerint, és bár sokszor tudta, hogy mi vezet a megoldáshoz, a biztonság kedvéért ellenőrizte a könyvben. Társaival beszélgetve azonban úgy véli, hogy többek jelentős pontokat veszítettek, a második részt kicsit nehezebbnek tartotta a gyakorolt feladatoknál, illetve a tavalyi érettséginél.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu