"Tartalmatlan könyvek", irodalmi kétszersültek és Kosztolányi a magyarérettségin
Kölcsey Ferenc Parainesisét, Weöres Sándor Az éjszaka csodái című költeményét, valamint egy Ady-, egy Kosztolányi- és egy Füst Milán-verset kellett elemezniük azoknak a diákoknak, akik hétfőn érettségiztek magyar nyelvből és irodalomból.
A középszintű magyarérettségi négyórás volt, és két részből állt: a szövegértési feladatsor megoldására 60, a szövegalkotásra 180 percet kaptak a diákok. A szövegértési teszt alapja Beke József irodalomtörténész átdolgozott irodalmi művekről szóló tanulmánya volt - az érettségizőknek többek között rövid választ igénylő, valamint igaz-hamis kérdésekre kellett válaszolniuk.
A középszinten vizsgázóknak a szövegalkotási feladatsor három feladata közül egyet kellett választaniuk. Írhattak fogalmazást arról, hogy mennyiben aktuális a XXI. században Kölcsey Ferenc Parainesisének egyik tételmondata ("kerüld a tartalmatlan könyveket", "a bölcsesség legnagyobb mestere az élet"), elemezhették Weöres Sándor Az éjszaka csodái című művét, vagy összehasonlíthatták Ady Endre Hunn, új legenda, valamint Kosztolányi Dezső Költő a 20. században című művét.
| Feladatsorok és megoldások |
|
A középszintű magyarérettségi feladatsora A középszintű magyarérettségi hivatalos megoldása |
Az emelt szintű magyarérettségi irodalmi-műveltségi feladatsora Voigt Vilmos Folklór és folklorizmus című tanulmányának részletéhez kapcsolódott. A vizsga második részében egy Füst Milán-művet kellett elemezni, Rick Altman Újrafelhasználható csomagolás című szövege alapján kellett fogalmazást írni arról, érvényesek-e a műfaji, műnemi határok a 20-21. század irodalmában, valamint véleményt kellett megfogalmazni arról, hogy a kultúra részei-e a zenei slágerek.
