szerző:
Eduline

2013-tól teljesen megszüntetné a jogászképzés állami támogatását a kormány, jövőre egyetlen elsőéves sem tanulhatna ingyen az egyetemek jogi karain, az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem sem kapna állami ösztöndíjas helyeket – derül ki az eduline birtokába jutott minisztériumi tervezetből.

Az ELTE jogi kara. Jövőre egyetlen állami ösztöndíjas helyet sem kapnának

Húsz-huszonegyszeres túljelentkezéssel kell számolniuk azoknak a diákoknak, akik idén szeretnének államilag finanszírozott jogászképzésre bekerülni, az Eötvös Loránd Tudományegyetem ötven állami ösztöndíjas helyére 1210-en, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre pedig 1096-an jelentkeztek. Az idén érettségizők még így is jobb esélyekkel indulnak, mint azok, akik 2013-ban felvételiznek majd, nekik ugyanis – az erőforrás-minisztérium terve alapján – egyetlen államilag támogatott hely sem jutna, vagyis csak önköltséges formában tanulhatnának jogot, félévente 150 és 350 ezer forint közötti összegért.

Az eduline birtokába jutott minisztériumi előterjesztésben az áll, hogy 2013-ra lenulláznák a jogászképzés állami támogatását, ahogy 2014-ben és 2015-ben sem kapnának állami (teljes) ösztöndíjas helyeket az egyetemek állam- és jogtudományi karai, legalábbis a jogi képzésekre biztosan nem.

A terv egyébként összecseng Orbán Viktor februári kijelentésével. Sajtóinformációk szerint a kormánypártok egri kihelyezett frakcióülésén a 2012-es keretszámokat érintő kritikákra a miniszterelnök úgy reagált: tényleg hiba volt százra csökkenteni a jogászképzések államilag támogatott férőhelyeinek számát, „a helyes ugyanis az lett volna, ha nullára vettük volna vissza”. Igaz, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár 2011 őszén még úgy nyilatkozott, „nem tartanák helyénvalónak, hogy csupán költségtérítéssel tanulhasson valaki például jogásznak”.

A műszaki szakokon is kevesebben tanulhatnak

A minisztériumi előterjesztés alapján a kormány által preferált műszaki alapszakok keretszámait is megvágnák: míg szeptemberben 8160 elsőévest vehetnek fel államilag támogatott képzésre az egyetemek és főiskolák, 2013-ban már csak 8000-et, 2014-ben 7800-at, 2015-ben pedig 7500-at. Az informatikai képzések állami ösztöndíjas létszámát is több mint tíz százalékkal csökkentenék, az idei 3600 helyett jövőre 3500, 2014-ben 3300, 2015-ben pedig 3200 helyet kapnak a felsőoktatási intézmények.

Keretszámok 2013 és 2015 között
A 2012-es felvételin 53 687-en szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet az alap-, mester- és osztatlan szakokon, valamint a felsőfokú szakképzéseken. 2013-ban ez a szám 53 540-re, 2014-ben 52 940-re, 2015-ben pedig 51 640-re csökken.

Az osztatlan orvosi- és egészségtudományi, pedagógus- és művészeti képzések keretszáma nem változik a következő három évben, ahogy a természettudományi, társadalomtudományi, gazdasági, agrár- és bölcsészszakoké sem. A dokumentum szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek sem kell majd létszámproblémákkal küzdenie, 2013 és 2015 között évente 1020 új elsőéves hallgatót vehet fel államilag támogatott képzésre.

Mesterképzés: lassan, de biztosan csökken a létszám

A mesterképzésekre is kevesebb hallgató juthat be: 2013-ban 19 300-an, 2014-ben 18 700-an, 2015-ben pedig 17 300-an. A felsőfokú - új nevén: felsőoktatási - szakképzések államilag támogatott kerete viszont bővül, míg idén a tavalyi 10 000 helyett csak 3500 helyet hirdethettek meg az intézmények, jövőre már 4500, 2014-ben 5000, 2015-ben pedig 5500 helyre lehet pályázni.