Emelkedik a minimumponthatár

A 2015-ös felvételin az alap- és osztatlan szakokon 280, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 240 lesz a ponthatár - az idén 260, illetve 220 pont volt az alsó limit. Aki ennél kevesebb pontot szerez, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre nem juthat be. 2016-ban ennél is magasabb, 300, illetve 260 lesz a minimumponthatár - a tervek szerint utána már nem emelkedik tovább. Hogyan vághattok neki jövőre több ponttal a felvételinek? Tippeinket itt olvashatjátok.

Kötelező lesz a nyelvvizsga?

Az új felsőoktatási koncepció szerint meg kell vizsgálni, hogy indokolt-e a középfokú nyelvtudás kötelezővé tétele a felsőoktatási felvételin. A Fokozatváltás a felsőoktatásban című dokumentum - amelyet múlt kedden tárgyalt a Felsőoktatási Kerekasztal, és amely decemberben kerülhet a kormány elé - azonban arról nem szól, hogy ezt nyelvvizsgával, emelt szintű nyelvi érettségivel vagy más módon kell-e majd bizonyítani.

Az biztos, hogy így hátrányba kerülnek majd azok a diákok, akik olyan középiskolában tanulnak, amelynek nem elég erős a nyelvoktatása, és a szüleik sem tudják finanszírozni a különórákat.

Csökken a szakok száma

A dokumentum szerint 15 százalékkal csökkentenék a szakok számát - kevesebb alapképzés közül válogathatnának a gazdasági szakokra jelentkezők is. Hogyan változhat az orvosképzés? Erről itt olvashattok.

Az, hogy mely intézmény milyen képzési szinteken milyen szakokat indíthat, függ majd a típusától - tudományegyetem, egyetem, alkalmazott tudományok egyeteme/főiskola, közösségi főiskola -, illetve a területi elhelyezkedésétől is. A párhuzamosságokat megszüntetnék, a főiskolák legfontosabb feladata pedig a helyi munkaerőpiaci igények kielégítése lenne. A részleteket itt olvashatjátok.

Nehezebb lesz megtartani az állami ösztöndíjat

A koncepció alapján több gyengén teljesítő, állami ösztöndíjas hallgatót sorolhatnának át önköltséges képzésre, ezzel párhuzamosan pedig több fizetős diák kapna lehetőséget, hogy ingyen tanulhasson, ha jó a tanulmányi eredménye. A jelenlegi szabályok szerint az átsorolásra csak akkor van lehetőség, ha a hallgató egy évben nem szerzi meg az előírt kreditek felét - tehát évente 30-at -, vagy az adott szak képzési idejét már két félévvel meghaladta. Emellett az adott intézmény megállapíthat egy minimális tanulmányi átlagot is. A részleteket itt olvashatjátok.

Ezekhez a szakokhoz kell emelt szintű érettségi

Számos alap- és osztatlan szakon már most is kötelező lesz az egy vagy két tantárgyból tett emelt szintű érettségi: például több bölcsészet- és társadalomtudományi szakon, jogászképzésen, az általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti képzésen - a szakok listáját itt találjátok. Az új felsőoktatási koncepció alapján pedig újra megvizsgálnák, 2020-tól mely szakokon érdemes bevezetni vagy megtartani ezt a követelményt - ami arra utal, hogy általános feltétel nem lesz.

Az emelt szintű érettségiért akkor is jár többletpont, ha az kötelező vagy kötelezően választható az adott szakon, de csak akkor, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el.

Kötelező önkénteskedni az érettségihez

Azoknak a nappali tagozatos diákoknak, akik 2016. január 1. után érettségiznek - tehát most szeptemberben kezdik a 11. osztályt -, ötven óra közösségi szolgálatot kell végezniük. A szolgálatot az iskolának kell megszerveznie, elsősorban a szorgalmi időszakban, de ha az intézmény engedélyezi, a nyári szünetben végzett tevékenység is beszámítható.