Felvételi pontszámítás 2013: ilyenek lesznek a szabályok a keresztféléves eljárásban

Október 15-én megkezdődött a 2013-as keresztféléves felvételi, november 15-ig lehet jelentkezni az egyetemek és főiskolák által meghirdetett szakokra. Hogyan kell kiszámítani a felvételi összpontszámot? Itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.

  • Eduline
Ponthatárokra várva a Pont Ott Partin júliusban
Stiller Ákos

Hány pontot lehet szerezni az év végi jegyekkel és az érettségivel?

Ha alapképzésre, illetve osztatlan képzésre jelentkeztek, kétféleképpen számíthatják a pontjaitokat: vagy a tanulmányi és az érettségi eredmény átszámított pontjait adják össze, vagy megkétszerezik az érettségiért szerzett pontokat. Fontos, hogy automatikusan a felvételiző számára kedvezőbb számítási módszert alkalmazzák, ezt kérni sem kell külön. Így összesen 400 pontot szerezhettek, ezekhez adódnak hozzá a többletpontok.

Van-e olyan szak, ahol nem számítanak a hozott pontok?

Igen, a művészet és művészetközvetítés képzési terület kivételt jelent, itt gyakorlati vizsgát kell tenniük a jelentkezőknek. Ezért maximum 200 pont jár, ezt megduplázva kapják meg az összpontszámot (művészetközvetítési alapszakok esetén az egyetem vagy főiskola dönt arról, hogy mégis figyelembe veszi-e a tanulmányi és érettségi pontokat).

Hány pluszpontot lehet szerezni a felvételin?

Tavaly több módosítás is történt a felvételi pontszámítás rendszerében: az egyik, hogy a korábbi nyolcvan helyett már száz többletpontot lehetett szerezni, és idén is maximum 400+100 pontot kaphatnak a diákok.

Miért jár pluszpont?

Az emelt szintű érettségiért – 30 százalékos teljesítmény felett – tárgyanként idén is ötven többletpont jár, összesen száz pontot szerezhetnek így a felvételizők. Alap- és osztatlan képzésen a nyelvtudásért maximum negyven többletpont jár: a középfokú komplex vizsgáért 28, a felsőfokúért pedig 40 pontot számolnak. Bizonyos képzéseken többletpont szerezhető például kiemelkedő tanulmányi, művészeti vagy sporteredményért, illetve korábbi szakképesítésekért.

Hány pluszpontot kap, aki hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal él?

A hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő vagy kisgyermeket gondozó felvételizők – a megfelelő igazolások benyújtása esetén – maximum negyven többletpontot kaphatnak.

Előfordulhat-e, hogy valaki olyan kevés pontot szerez, hogy sehová nem veszik fel?

Igen: a 2013-as keresztféléves felvételin alapképzésre, egységes és osztatlan képzésre csak azokat vehetik fel az egyetemek és főiskolák, akik legalább 240 pontot összegyűjtenek (az emelt szintű érettségiért járó pontokkal együtt, de más jogcímen kapott többletpontok nélkül). Melyik szakra jelentkeztek tavaly a legtöbben a keresztféléves felvételin? Összefoglalónkat itt olvashatjátok.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.