"Kerestük a nullát a szám végén, aztán megdöbbentünk" - így reagáltak a gazdasági szakokat indító egyetemek és főiskolák rektorai arra a csütörtöki bejelentésre, amely szerint a gazdaságtudományi alapképzéseken 2012-ben mindössze 250 hallgató tanulhat majd állami ösztöndíjjal. 

A kormány.hu-n közzétett Nefmi-dokumentum alapján a 2011-es 53 ezer helyett idén már csak 33 928 hallgató tanulmányait támogatja száz százalékban az állam, 15 550-en részösztöndíjasként tanulhatnak. Bár az összlétszám csökkentése is jóval jelentősebb, mint amire a tavaly tavasszal nyilvánosságra hozott Széll Kálmán-terv alapján számítottak a felsőoktatási intézmények és a felvételizők, a rektorokat elsősorban a bölcsész-, a jogi, a társadalomtudományi és a gazdasági szakok keretszámának megvágása érte felkészületlenül. 

A bölcsészképzések államilag támogatott hallgatói létszámát 1400-zal, a társadalomtudományit 1100-zal, a jogit 700-zal vette vissza a kormány, a legnagyobb csökkenésre azonban a gazdasági szakokon kell felkészülni, jövő szeptemberben 4650-nel kevesebben kezdhetik meg tanulmányaikat állami ösztöndíjasként.  

Négy hetük van az "alkalmazkodásra"

"A 95 százalékos visszaesést akkor is túlzásnak tartanám, ha nem egyik évről a másikra, hanem fokozatosan, például öt év alatt csökkentették volna az állami ösztöndíjas helyek számát" - mondta az eduline-nak Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) rektora, aki szerint most még megbecsülni sem lehet, hány felvételiző vállalja majd az önköltséges képzést, az új diákhitelrendszerről ugyanis még nincsenek hivatalos információk (az eduline birtokába jutott tervezetből az derül ki, hogy az önköltséges és részösztöndíjas hallgatók havi maximum 80 ezer forintos kötött felhasználású diákhitelt vehetnek majd fel, a részletekről itt olvashattok).

A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) rektora szerint az állami ösztöndíjas helyek számának drasztikus csökkentése kizárólag átmeneti intézkedés lehet, ilyen feltételek mellett a magyar felsőoktatás nem tudja biztosítani a gazdaságiszakember-utánpótlást. „Nem tudjuk, kik fognak dolgozni például a költségvetési szervek, az önkormányzatok, a nonprofit szervezetek pénzügyi osztályain, így komoly szakemberhiány léphet fel” – mondta Sándorné Kriszt Éva, aki szerint 25 százalékosnál jelentősebb keretszám-átrendezést egyébként sem bír el a felsőoktatási rendszer.

„Nyilvánvaló, hogy az intézményeknek most gyorsan alkalmazkodniuk kellene, de ezt négy hét alatt, a jelentkezési határidőig nem lehet megtenni. Abban bízunk, hogy a felvételizőket mindez nem tántorítja el a jelentkezéstől, szeptemberig különböző lehetőségek jöhetnek, a diákhitel és az ösztöndíjrendszer részleteit is csak ezután ismerhetjük meg” – mondta.

250 hely, huszonkét intézmény

Kérdés az is, hogy a 250 helyet hogyan osztják majd el a gazdasági képzéseket indító huszonkét egyetem és főiskola között. A Corvinuson abban bíznak, hogy az előző évek jelentkezési statisztikái és a legjobb teljesítményű hallgatók választása dönt majd, ezzel a Közgáz - ahol a tíz legmagasabb ponthatárt húzták 2011-ben - járna jól. "A nagy, sok karral működő egyetemek viszonylag stabilak ilyen körülmények között is, de elképzelhető, hogy a keretszámok megvágása hosszú távon megrostálja majd az intézményeket' - mondta a Corvinus rektora.

"Attól nem tartok, hogy csődbe megy az egyetem, a bevételeink fele eddig sem állami forrásból származott. Át kell gondolni a kiadásokat, a szakstruktúrát, elképzelhető, hogy egyes képzések indításáról le kell mondanunk" - tette hozzá Rostoványi Zsolt, aki szerint a külföldi hallgatók oktatása, a kutatási feladatok, a pályázati lehetőségek és a vállalati megbízások jelenthetnek plusz bevételt.

Decemberben még kétezres hallgatói létszámról volt szó

Néhány hete még egy olyan minisztériumi tervezetet kaptak meg a rektorok, amely a gazdasági képzési területen körülbelül 2000-2400 államilag finanszírozott hellyel számolt.

Az egyik budapesti egyetem tanára az eduline-nak azt mondta, utoljára 2011 tavaszán láttak olyan koncepciót, amely az üzleti képzésekhez (ilyen például a gazdálkodási és menedzsment, amelyre tavaly több mint 3500-an jelentkeztek) egyáltalán nem adott volna állami ösztöndíjas helyeket, a közgazdaságtudományi szakokon (ilyen például az alkalmazott közgazdaságtan) pedig körülbelül 200-300 helyet hagyott volna meg.

Önköltséges képzések: vakon kellett kalkulálni

Csütörtökön hozták nyilvánosságra azt a listát is, amely az önköltség alsó és felső határát tartalmazza: ez alapján az intézmények a közgazdasági alapszakokért 350 és 500 ezer forint közötti éves díjat kérhetnek a hallgatóktól, míg az üzleti képzésekért 300-700 ezer forintot. "Ezek az összegek korrektek, igaz, a tényleges önköltségnél alacsonyabbak" - tette hozzá Rostoványi Zsolt.

Az egyetemeknek és főiskoláknak december elejéig kellett elkészíteniük a kalkulációt az önköltségről, gyakorlatilag vakon - több rektor úgy nyilatkozott az eduline-nak, ők a 2011-es állami finanszírozott helyek alapján számoltak, de ha az állandó kiadások maradnak, az államis helyek száma azonban drasztikusan lecsökken, már jövőre gondot okozhat a képzések finanszírozása.