Szabó Fruzsina
Szabó Fruzsina

Hiába csökkentette 95 százalékkal a gazdasági alapszakok állami ösztöndíjas férőhelyeinek számát a kormány, a Corvinus Egyetem és a Budapesti Gazdasági Főiskola így is felkerült a tíz legnépszerűbb felsőoktatási intézmény listájára. Pedig az üzleti képzéseken – köztük a tavaly több mint tízezer jelentkezőt vonzó gazdálkodási és menedzsment szakon – szeptembertől csak fizetős formában lehet majd tanulni.

Szeminárium a Corvinuson. Idén is a legnépszerűbbek közé került
©

„Pontosan ebben bíztam akkor, amikor kiderült, hogy az egész országban mindössze 250 államilag finanszírozott helyet kaptak a gazdasági alapképzések, és ebből 75-öt mi” – így kommentálta a 2012-es jelentkezési adatokat Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora. Az Oktatási Hivatal hétfő este – a megszokottal ellentétben nem sajtótájékoztatón, hanem közleményben – hozta nyilvánosságra az idei felvételi legnépszerűbb alap-, osztatlan és mesterképzéseinek, valamint intézményeinek listáját.

Ahogy az előző években, úgy idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarára jelentkeztek a legtöbben, az azonban valószínűleg még a Hoffmann Rózsa vezette oktatási államtitkárságot is meglepte, hogy a népszerűségi lista második helyezettje – az első helyes jelentkezések alapján – a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kara lett.

A legnépszerűbb egyetemi és főiskolai karok a 2012-es felvételin

Pedig éppen az üzleti képzések állami támogatását szüntette meg teljes egészében a kormány: az évről évre több ezer felvételizőt vonzó gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, pénzügy és számvitel, valamint turizmus-vendéglátás alapszakon egyáltalán nem hirdettek meg állami ösztöndíjas helyeket, vagyis csak fizetős formában lehet majd tanulni szeptembertől – 150 és 300 ezer forint közötti összegért félévente.

Húsz százalékkal csökkent a felvételizők száma
Csaknem 110 ezren adtak be jelentkezési kérelmet egyetemekre, főiskolákra, ami 78 százaléka az elmúlt évi számnak - közölte az adatok teljes feldolgozottsága alapján az Oktatási Hivatal. Ez az adat alacsonyabb az elmúlt három év jelentkezői számánál, viszont magasabb a 2007-es és 2008-as adatoknál. A jelentkezők számának változásáról itt olvashattok.

„Erős érv lehet” a Corvinus önállósága mellett

„Ez egy erős érv” – így válaszolt az egyetem rektora arra a kérdésre, számít-e arra, hogy a kedvező jelentkezési adatok javítanak az integrációra ítélt intézmények „nem hivatalos” listájára rendre felkerülő Corvinus esélyein. „Június végéig kell leadnunk az intézményfejlesztési tervet, ebben szerepelni fog az a tény is, hogy az adatok alapján több ezer felvételiző jó befektetésnek tartja a corvinusos diplomát, amelynek a presztízse továbbra is magas” – tette hozzá.

Az MTI egy, a birtokába került minisztériumi tervezet alapján múlt héten számolt be arról, hogy a kormány „felsőoktatási pólusokat” hozna létre – eszerint a Corvinus három budai kara, a kertészeti, az élelmiszer-tudományi és a tájépítészeti a gödöllői Szent István Egyetemhez, a pesti karok közül a közgazdaságtudományi az ELTE-hez, a gazdálkodástudományi és a társadalomtudományi pedig a Műegyetemhez kerülne. Kérdés, hogy ez csak stratégiai együttműködést vagy teljes integrációt jelent-e.

Félig bevált, félig nem

A friss jelentkezési statisztikák alapján a kormány terve – hogy a keretszámok arányainak változtatásával a népszerű gazdasági, bölcsész- és jogi szakok felől a műszaki és természettudományos pályák felé tereli a diákokat – csak félig-meddig vált be. Idén az állami ösztöndíjas helyekre jelentkezők 21 százaléka pályázik valamelyik műszaki alapképzésre, tavaly ez az arány 16 százalék volt. Kisebb a változás a természettudományi területen, a tavalyi 5 százalékkal szemben idén a felvételizők 6 százaléka adta be ezekre a szakokra a kérelmét.

Azt még az Oktatási Hivatal közleménye is elismeri, hogy „gyakorlatilag nem változott a jelentkezések száma a kormány által preferált agrár, informatika, műszaki, orvos- és egészségtudomány, valamint természettudomány képzési területeken, és az egységes, osztatlan képzések között az orvos- és egészségtudomány képzési területeken”. A top tízbe évek óta bekerülő mérnökinformatikus és gépészmérnöki képzés iránti érdeklődés például valamivel még csökkent is, utóbbira tavaly 6742-en, idén csak 6236-an jelentkeztek.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az eduline-nak januárban úgy nyilatkozott, ő sem számít arra, hogy ezeken a szakokon már idén megugrik a felvételizők száma. „Nyilvánvaló, hogy aki most tizenkettedikes, és decemberig nem nagyon tanult fizikát, kémiát, biológiát, az ebben az évben nem fog változtatni, de azt nem zárom ki, hogy akinek idén nem sikerül a felvételi, és nem akar diákhitelt felvenni, egy évet az életéből arra szán, hogy természettudományos tárgyakat tanuljon” – válaszolta akkor arra a kérdésre, mit tanácsol azoknak a végzős középiskolásoknak, akik négy éve jogi vagy gazdasági pályára készülnek, és a jelentkezési határidő előtt két hónappal tudták meg, hogy esélyük sincs állami ösztöndíjat szerezni.

A gazdasági alapszakok iránt csökkent az érdeklődés, az államilag finanszírozott keretszámok megvágásának nagy vesztese a gazdálkodási és menedzsment, amelyre tavaly még több mint 13 ezren jelentkeztek, idén viszont csak 6329-en jelölték meg a felvételi lapon.

Körülbelül felére esett vissza a turizmus-vendéglátás, a pénzügy és számvitel, valamint a kereskedelem és marketing alapképzésre felvételizők száma is, bár még így is a legnépszerűbb BA/BSc-szakok közé tartoznak, ahogy az oktatási államtitkárság által rendre negatív példaként hozott kommunikáció és médiatudomány is, amely körülbelül 1500-1600 jelentkezőt veszített.

Idén érettségizel?
Az írásbeli után azonnal szeretnéd megtudni, hány pontot szereztél? Az eduline-on rögtön a vizsga után megtalálod a középszintű feladatsorokat és a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Lájkold az eduline-t a Facebookon, vagy iratkozz fel hírlevelünkre itt, így emailben is megkapod a megoldásokat magyarból, matekból és töriból, sőt szaktanárainktól is kérdezhetsz!