Munkára való jelentkezés és véleménykifejtés- ilyen leveleket kell írniuk a németből érettségizőknek a vizsga utolsó részében

Elérkeztek az érettségizők a vizsga utolsó komponenséhez, az íráskészséghez. A feladatok megoldására 60 percük van.

  • Székács Linda

Nyári munkát keresve találnak egy lehetőséget, ahol gyerekeket lehet koordinálni egy mászóparkban. A feladat, hogy egy 80-100 szavas levélben be kell mutatkozni és érdeklődni kell a munka pontos körülményeiről.

A hosszabb levélben viszont egy iskolában tartott olvasó esttel kapcsolatban kell kifejteniük a vizsgázóknak a véleményüket. Mindezt 100-120 szóban.

Németérettségi 2025

Az íráskészségben minden évben két szöveget; egy rövidebb és egy hosszabb levelet kell írniuk a vizsgázóknak a megadott témákban és a megadott szempontok érintésével.

A szövegalkotás lehet

  • rövid, személyes jellegű közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés, blogbejegyzés), internetes hozzászólás,
  • e-mail,
  • meghívó,
  • magánjellegű vagy intézménynek szóló levél.
Hogyan épül fel az érettségi?

A középszintű érettségi négy részből áll, ezeket a következőképpen pontozzák majd az azt javító tanárok:

  • az olvasott szöveg értésére 33 pont a maximum,
  • a nyelvhelyességre 18,
  • a hallott szöveg értésére 33,
  • az íráskészségre pedig szintén 33 jár.

A júniusi szóbeli vizsgákon szintén 33 pontot lehet majd összeszedni, így áll össze a maximális 150 pont.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.