Évente több tízezer felvételiző dönt február közepéig arról, hol képzeli el az egyetemi éveit. Közülük azonban csak nagyon kevesen ismerkedhetnek meg a leendő tanáraikkal - a magyar egyetemek ugyanis csak kivételes esetekben szerveznek felvételi vizsgát szemben a nemzetközi intézményekkel, ahol nem csak az érettségi és a középiskolai eredmények döntenek.
„A professzorok a munkáimból, az előre megadott információimból, tehát gyakorlatilag belőlem készültek fel az interjúra, és próbálták feltérképezni, hogyan gondolkodom, de megfogalmaztak kritikákat is, hogy megnézzék, hogyan reagálok rájuk” - Gonda Dani a Cambridge felvételijéről
„Az amerikai felvételi nagyon különbözik a magyartól és az angliaitól is, ezért már három éve elkezdtem készülni rá” – Tang Bettina a Yale felételijéről
„A Columbián kaptam egy olyan kérdést, hogy mi az, ami boldoggá tesz. Harmincöt szóban kellett leírnom. Ilyet tőlem az oktatásban töltött tizenkét év alatt egyszer sem kérdeztek. Princetonon választanom kellett egy olyan számot, amely ebben a pillanatban az életem zenei aláfestése lehetne” - Strbka Anna a Columbia és a Princeton felvételijéről
Ezt meséltek a felvételi folyamatáról az Eduline-nak azok a magyar diákok, akik a világ legjobb egyetemeire kerültek be az elmúlt hónapokban. A tapasztalataik nagyon messze állnak attól, mint amit a magyar felsőoktatásba jelentkezők átélnek a felvételi évében.
A magyar rendszer középpontjában ugyanis - még a 2024-ben tervezett átalakításokkal együtt is - a középiskolai és az érettségi eredmények állnak. A legtöbb alap- és osztatlan képzésen a maximális ötszáz pontból a tanulmányi és vizsgaeredmények négyszáz pontot érnek, az intézmények a maradék száz ponttal honorálhatják az "egyéb" teljesítményeket - nyelvtudást, a sport- és tanulmányi versenyek eredményeit, vagy egyéb tudást, tapasztalatot. A mesterképzések felvételije valamivel személyesebb - az egyetemek szóbeli felvételiket tartanak, motivációs levelet kérnek és figyelembe veszik a korábbi munkatapasztalatokat is.
| Művészeti képzéseken, mint például a táncművész vagy az előadó-művészet, pedagógiai képzéseken, mint a tanító, az óvodapedagógus vagy az osztatlan tanári szak is szervezhetnek pályaalkalmassági vizsgálatot, felvételi beszélgetést az egyetemek és főiskolák. Ezeken a képzéseken a vizsga dönt, ugyanis aki az alkalmassági vizsgán nem jelenik meg vagy „nem felelt meg" minősítést kap, annak a felvételi összpontszáma nulla, tehát nem kerülhet be a kiválasztott szakra - írja a felvételi tájékoztató. |
A világ számos más helyén egészen máshogy néz ki a felvételi folyamat. A magyar egyetemekkel szemben sok külföldi intézmény ad lehetőséget a leendő hallgatóknak arra, hogy más teljesítményekkel is „pontokat” gyűjthessenek, vagy akár egy szóbeli felvételi beszélgetésen bizonyítsanak. A jó hír, hogy ehhez egyébként nem kell külföldre menni, Magyarországon is vannak olyan nemzetközi intézmények, ahol egy kicsit más a felvételi.
Hogyan kerül a Grammy-gála a felvételire?
A jelentkezés egy online regisztrációval indul, ahol a személyes adatlap kitöltése mellett meg kell adni, melyik szak iránt érdeklődsz, és fel kell tölteni a kért dokumentumokat is, mint a nyelvvizsga-bizonyítvány és a középiskolai tanulmányi eredmények”
- mesélte el az Eduline-nak Osvát Fanni, az ESSCA School of Management egyik diákja, aki egy expón találkozott a budapesti kampusszal is rendelkező francia egyetemmel.
A jelentkezéshez viszont nemcsak bizonyítványok, hanem egy önéletrajz és egy motivációs levél is kell. Mivel egy francia egyetemről van szó, a budapesti kampuszon azonban angolul oktatnak, értelemszerűen ezeket a dokumentumokat is angolul kellett megírni - tette hozzá Fanni. Annak sem kell izgulnia, aki még sosem készített szakmai önéletrajzot: bár a diákok többségének felvételizőként még nincs sok releváns munkatapasztalata, fel lehet sorolni az önkéntes munkákat és a nyelvismereteket is. "Én beleírtam, hogy angolul tanultam középiskolában, és a franciát is elkezdtem második nyelvként" - tette hozzá az ESSCA hallgatója. A motivációs levél célja is hasonló: az egyetem azt szeretné megtudni, kinek milyen kapcsolata van az üzleti területtel, és mit szeretnének megvalósítani a jövőben, hogyan képzelik el magunkat akár az egyetemen, akár majd a munkában - magyarázta.
A jelentkezés harmadik "része" az angol nyelvű interjú, amely a járványhelyzet óta online zajlik. "Ez úgy zajlott, hogy hárman voltunk a teremben, és három aktuális témával foglalkozó újságcikket kaptam, ebből az egyikről beszélgettünk - nem úgy kell elképzelni, mint az érettségin vagy nyelvvizsgán, ez egy szinte baráti hangulatú beszélgetés volt. Mivel én 2020-ban felvételiztem, nem meglepő, hogy az egyik cikk a covidról szólt, de volt egy cikk a Grammy-gáláról és egy környezetvédelmi témáról is. A cikkel kapcsolatban tettek fel üzleti jellegű kérdéseket is, például hogy mit gondolok arról, hány ember vesz részt a Grammy megszervezésében, de természetesen beszélgettünk az önéletrajzomban és a motivációs levelemben írtakról is" - mesélte Fanni, hozzátéve, arról is esett szó, milyen elképzései vannak a következő évekről, és milyen elvásárokkal jelentkezik az egyetemre.
Szerintem sokkal gördülékenyebben ment a folyamat, mint a magyar rendszerben, a tavaszi szóbeli beszélgetés után ugyanis nem kellett hónapokat várnom az eredményre”
- tette hozzá. Arról, hogy bekerült az egyetemre, pár héten belül kapott visszajelzést, így már a szeptemberi tanévkezdés előtt hónapokkal el tudta kezdeni a tervezést.
Hasonlóan működik egyébként a McDaniel College felvételije is: a budapesti kampuszon tanulók amerikai diplomát adó, angol nyelvű képzéseken tanulhatnak. A jelentkezőknek szintfelmérő vizsgát kell tenniük, amellyel az egyetem meggyőződik a nyelvtudásról, de be kell adni egy 300 szavas esszét, szakmai önéletrajzot, a középiskolai bizonyítványokat és egy angol nyelvű ajánlólevelet is a középiskolájuk igazgatójától vagy egy tanártól.
Miért alakult ez így?
A különbség nem véletlen, a nemzetközi diákokkal is számoló intézményeknek különösen nehéz lenne egy egységes rendszer alapján felvételi sorrendet kialakítani a jelentkezők között - hiszen hogyan lehetne összehasonlítani egy magyar, egy finn vagy egy kínai középiskolai teljesítményt? Így döntenek a felvételről a sok külföldi hallgatót fogadó amerikai, brit, dán, német és osztrák egyetemek is - bár a tanulmányi átlag mindenhol számít. A külföldi intézmények inkább döntenek motivációs levél, personal statement, szakmai önéletrajz vagy kutatási portfólió alapján - vagy egyszerűen felvételi vizsgát szerveznek, és írásban vagy/és szóban hallgatják meg a jelentkezőket.
