Meddig kell jelentkezni a tavaszi érettségikre?

Mutatjuk a dátumot.

  • Székács Linda

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint azoknak, akik a 2025-ös tavaszi vizsgaidőszakban szeretnének érettségi vizsgát tenni, 2025. február 15-ig kell leadni a jelentkezésüket. Mivel azonban ez hétvégére (szombat) esik, a jelentkezési határidő csak az ezt követő első munkanapon, tehát hétfőn, február 17-én jár le.

A középiskolások számára a jelentkezési lapot az iskola biztosítja. Amennyiben viszont úgy érettségiznétek valamiből, hogy nem álltok tanulói jogviszonyban, esetleg korábban külföldön tanultatok vagy olyan iskolával vagytok jogviszonyban, ami nem szervez érettségi vizsgát, úgy ezekben az esetekben a jelentkezést az illetékes kormányhivatalhoz kell leadni.

"A jelentkezési határidő elmulasztása esetén a jelentkezést fogadó intézménybe igazolási kérelmet lehet benyújtani a jelentkezési határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül (az igazolási kérelemmel együtt a jelentkezési lapot és mellékleteit is be kell nyújtani. A jelentkező jelentkezési lapot attól az intézménytől kaphat, amely intézménybe (kormányhivatal, középiskola) az igazolási kérelmet be kívánja nyújtani.). Az igazolási kérelem benyújtásának határideje jogvesztő. A kérelem elfogadásáról a jelentkezést fogadó intézmény dönt" - írják.

A tavaszi érettségik időpontjáról ebben a cikkünkben írtunk:

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.