Ez pedig nem más, mint az osztatlan állatorvosi képzés. Ha valaki orvostanhallgató szeretne lenni, annak a biosz és a kémia vizsgatárgyat is emelt szinten kell teljesítenie. Az orvostudományi- és egészségtudomnyi képzési területen (osztatlan általános orvos, fogorvos és gyógszerész) hasonlóan magasak az elvárások, azzal a különbséggel, hogy a kötelező emelt szintű bioszérettségi mellett a fizika és a kémia közül lehet választani - de ezt is emelt szinten kell teljesíteni.

De nem csak ezeken a szakokon szerepel az érettségi követelmények között az emelt biológia vagy kémia. Többek között az agrár képzési terület, a műszaki képzési terület, a pedagógusképzés képzési terület, illetve a természettudományi képzési terület szakjaira jelentkezők is dönthettek úgy, hogy emelt szinten teljesítik a biológia vizsgatárgyat. Ezeken a szakokon tehát nem kötelező az emelt biosz, - sőt sok esetben még a középszintű bioszérettségi sem, mivel csupán a választható tárgyak között szerepel, - de bárki dönthetett úgy, hogy neki ez lesz a felvételi követelményként előírt emelt szintű vizsgája.

Hasonló a helyzet kémiából is. Ez a tárgy az agrár, a műszaki és a természettudományi képzési terület szakjanál szerepel legalább választható tárgyként, de az emelt szint ezekben az esetekben sem elvárás, csupán opcionális.

Azok a diákok, akik a felsorolt képzések valamelyikére készülnek, a napokban teljesíthetik a felvételi követelményként előírt vizsgát, ugyanis a 2021-es érettségi szezon második hetében kezdődnek a természettudományos érettségik.

Milyen az emelt kémiaérettségi? 

Az emelt kémiaérettségi 240 perces 100 pontért. Az írásbeli feladatsor általános, szervetlen és szerves kémiai kérdéseket tartalmaz. Az írásbeli feladatsor tartalmi összeállításánál meg kell jelennie a környezetkémiai és a hétköznapi élettel kapcsolatos, praktikus szemléletmódnak.

Az írásbeli feladatsorban lehetnek feleletválasztásos kérdések, táblázatkiegészítés, reakcióegyenletek kiegészítése, elemző feladatok (kísérletelemzés, táblázatok, illetve diagramok elemzése), esettanulmány típusú problémafeladat és számítási feladatok is.

Az írásbeli feladatsor összeállításában a következő arányok érvényesülnek:

• Az írásbeli feladatsor legalább négy számítási feladatot tartalmaz.
• A számítási feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak mintegy 40-50%-át teszi ki.
• Az elméleti feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak 50-60%-át teszi ki.
• Ezen belül: az elméleti feladatok típusainak aránya az elmélet pontszámának százalékában:
  - Feleletválasztásos kérdések 15-25%
  - Táblázatos feladat, egyenletkiegészítés 25-40%
  - Elemző feladatok 25-40%
  - Esettanulmány (az esetleges számítási feladatrészek nélkül) 0-20%
• Egy-egy feladat maximális pontszáma nem haladhatja meg az írásbeli feladatsor összpontszámának 20 %-át.

A feladatok megoldásához használhattok periódusos rendszeres függvénytáblázatot, illetve szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet.

Mit kell tudni az emelt bioszérettségiről?

Ez a vizsga szintén 240 perces és maximum 100 pontos. A feladatsor első része a követelményrendszer egészét lefedő feladatokból áll. A feladatsor második része, a vizsgázó által választható esszét is tartalmazó problémafeladatok minden évben az alábbi két témakörből kerülnek ki: A) az ember élettana és szervezettana, egészséges életmód; B) ökológia, környezet- és természetvédelem, növénytan.

A feladattípusokat nézve előfordulhatnak feleletválasztós (pl. egyszerű választás, összetett választás (a helyes betűk felsorolásával), ábraelemzés, párosítás, stb.), illetve feleletalkotó (pl. rövid válasz, számítási feladat, ábrakészítés, irányítitt esszé, stb.) feladatok is.

A vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciák közül az írásbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt:

• Biológiai tények és elvek felidézésének képessége 
• Természettudományos (biológiai) jelenségek, problémák felismerése, azonosítása, a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége
• Adatok értelmezése, átalakítása (szövegek, ábrák, grafikonok értelmezése)
• Biológiai jelenségek értelmezése, változások előrejelzése illetve ezek felismerése, azonosítása
• Biológiai megfigyelések és kísérletek tervezésének és értelmezésének készsége 
• Bizonyítékok azonosítása, ezeken alapuló magyarázatok megalkotása, következtetések levonása, döntéshozatal
• Kijelentések, következtetések melletti vagy elleni érvelés
• Természettudományos (biológiai) vizsgálatok jellemzőinek értelmezése, alkalmazása magyarázatokban
• A tudományos gondolkodás műveleteinek tudatos alkalmazása
• A tudományos megismerés módjairól való tudás
• A megismerési módszerek előnyeinek és korlátainak elemzése
• Rendszerezési képesség (halmazba sorolás (a felosztás logikai alapjának egyértelmű megjelölésével), illetve fordítottja: a felosztás logikai alapjának keresése (a megadott halmazok értelmezésével)
• Kombinatív képesség
• Gondolkodási (analógiás, korrelatív, valószínűségi, arányossági, induktív, deduktív) képességek

- írja a vizsgaleírás.