Jó hír a felvételizőknek: idén nem lettek magasabbak az előzetes ponthatárok

Tavaly jelentősen csökkentek az előzetes ponthatárok és a felvételizők nagy szerencséjére idén sem változtak sokban, azonban a képzések összetétele egy kicsit megváltozott. Mutatjuk, hogyan.

  • Eduline

Kereskedelem és marketing, kommunikáció- és médiatudomány, általános orvosi, gazdálkodási és menedzsment - többek között ilyen szakokon állapítottak meg 2021-ben is előzetes ponthatárokat.

A tavalyi csökkentés után, amikoris 400 pontban maximalizálták az előzetes ponthatárokat, idén sincsen 400-nál magasabb előzetes ponthatár. A gyógypedagógián, ahol tavaly 310 volt az előzetes követelmény, idén nem is lesz előzetes ponthatár. Viszont filozófia, politika, gazdaság címszó alatt bekerültek a listába új szakok is, ahol szintén 400 pont lesz az előzetes ponthatár.

Kikerült a listából továbbá a lótenyésztő, lovassportszervező agrármérnöki szak, itt tavaly 320 volt az előzetes ponthatár, és a tájrendező és kertépítő mérnöki szak is, ahol 325 volt a ponthatár.

Bekerült viszont a személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási, itt 350 lesz a ponthatár.

Ami az osztatlan képzéseket érinti, bekerült a listába az agrármérnöki szak, ahol 300 pont lett a minimum követelmény. A fogorvos képzéseken az eddigi 390 helyett 380 pont kell majd.

Az összes 2021-es előzetes ponthatárt itt nézhetitek meg.

Fontos: ezeken a szakokon csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik ezt a ponthatárt, függetlenül attól, melyik felsőoktatási intézmény ilyen képzésére jelentkeznek.

Igaz, az elmúlt években többször volt példa arra, hogy az előzetes ponthatárokon változtattak, a legtöbbször a jelentkezők száma és teljesítménye miatt pár ponttal emelkedett a limit, de arra is volt már példa, hogy a végleges ponthatár alacsonyabb lett.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A levelezős hallgatók szerint méltánytalan, hogy ők nem kapnak országos utazási kedvezményt, petíciót indítottak

A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.