Bár idén teljesen másképp alakult az érettségi, mint ahogyan azt megszoktuk, szóbeli vizsgák lesznek, csak kicsit másképpen, mint idáig.
Idén a szokásos szóbeli érettségik elmaradnak, csak azok vizsgázhatnak szóban, akiknek nem sikerült az írásbeli. A szabály szerint, ha eléritek a 12%-ot az írásbelin, de a 25%-ot nem, akkor lehetőségetek van szóbelizni az adott tárgyból. Ha valaki nem éri el a 12%-ot az írásbeli vizsgán, akkor az eredménye elégtelen. Van olyan tárgy, ami kivételt képez, és mindenképpen van belőle szóbeli, erről itt írtunk bővebben.
Mi történik, ha nem mentek el a szóbeli érettségire?
Az Oktatási Hivatal oldalán található tájékoztató szerint, ha egy diák „fel nem róható okból” nem jelenik meg a szóbelin (vagy a vizsgáról engedéllyel távozik), azt az igazgató engedélyével az adott vizsganapon vagy az adott vizsgaidőszak másik napján megismételheti a szóbelit – ha erre nincs mód, egy másik vizsgaidőszakban pótló vizsgát tehetnek.
Ha egy diák a szóbeliről „felróható okból” marad távol vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik, egy másik vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet az adott tárgyból.
Mi lehet "fel nem róható ok"?
A jogszabály alapján „minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.”
Amennyiben tehát ha nem jelentek meg a vizsgán, úgy a vizsgára vonatkozó kérelmetekkel az érettségi jelentkezést fogadó intézmény vezetőjéhez kell fordulnotokn, a benyújtott igazolások alapján az intézmény vezetője dönt.
A vizsgaszabályzat szerint pótló érettségi vizsga esetén az előzőleg sikeresen teljesített vizsgarészeket (pl. írásbeli vizsgarész) - amíg a vizsgakövetelmények az adott vizsgatárgyban nem változnak - nem kell megismételnetek.
Idén már mindenkinek, aki alap- vagy osztatlan képzésre jelentkezik kötelező legalább egy emelt szintű érettségit tennie. Mi történik, ha a választott szakotokon külön van kötelező az emelt szintű érettségi, de nem éritek el a 45%-ot? Ilyenkor is sikeres az érettségi? Most kiderül.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Szólások és közmondások, rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak, törtek és mértékegység-átváltások – többek között ezeket a témákat is érdemes lesz átnézni a nyolcosztályos gimnáziumokba készülő negyedikeseknek.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
A Helsinki Bizottság szerint az elmúlt évek gyakorlatához képest szokatlan módon járt el a nyomozó hatóság, amikor az ügyben a józan eszére hallgatott, és megszüntette a nyomozást.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
