Emelt szintű érettségi 45% alatt - mi történik, ha nem éritek el ezt a százalékot

Idén már mindenkinek, aki alap- vagy osztatlan képzésre jelentkezik kötelező legalább egy emelt szintű érettségit tennie. Mi történik, ha a választott szakotokon külön van kötelező az emelt szintű érettségi, de nem éritek el a 45%-ot? Ilyenkor is sikeres az érettségi? Most kiderül.

  • Eduline

Ahogy már írtuk, idén már mindenkinek legalább egy emelt szintű érettségit kell tenni, aki idén egyetemre jelentkezett. Alap- és osztatlan képzésre is ez a beugró, akkor is, ha az adott szakon nem abból számolják az érettségi pontokat. A mostani felvételi időszakban is sokan vannak, akiknek nincs választásuk, ugyanis az általuk választott megjelölt egy vagy két tárgyból is emelt szintű érettségi kell a sikeres felvételihez.

Fontos, hogy az emelt szinten teljesített legalább 45%-os eredményű érettségi vizsgáért jár csak a többletpont, de ez is csak abban az esetben, ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják

De mi van akkor, ott ha ahová mennétek, feltétel egy emelt szintű érettségi, de nem éritek el a 45%-ot? Függetlenül attól, hogy a többletpont nem kapjátok meg, a követelménynek megfeleltek?

A válasz: igen. Ahhoz, hogy emelt szinten sikeres vizsgát tegyetek, el kell érnetek legalább 25%-ot. Persze fontos, hogy az elégséges eredményhez az összes vizsgarészen együttesen kell elérni a 25%-ot. Illetve ha egy vizsgarész során nem éritek el a 12 százalékot, függetlenül a többi vizsgarész eredményétől, elégtelen osztályzatot kaptok az érettségire - írja az Oktatási Hivatal. A további százalákok és érdemjegyek a következőek:

a)  60-100% elérése esetén jeles (5),

b)  47-59% elérése esetén jó (4),

c)  33-46% elérése esetén közepes (3),

d)  25-32% elérése esetén elégséges (2),

e)  0-24% elérése esetén elégtelen (1).

Ez azt jelenti, hogy ha kettest vagy hármast kaptok az emelt szintű érettségi vizsgátokra (kivéve, ha a hármasotok már meghaladja a 45%-ot), akkor többletpontot ugyan nem kaptok, de az érettségit teljesítettétek. Persze ilyenkor nincs választásotok, hiszen ha a jelentkezési helyeteken kötelező az emelt szintű érettségi, akkor enélkül nincs esélyetek. Bár azt hozzá kell tenni, hogy abban az esetben, ha a választott szakotokon kötelező az emelt szintű érettségi, a magas pontszámok miatt a hármas vagy kettes érettségi eredménnyel, többletpontok nélkül nem biztos, hogy bekerültök. Az idei pontszámokról és ponthatárokról itt kaphattok bővebb infókat.

Az idei felvételiről itt nézhetitek meg a legfrissebb cikkeinket.

Fontos dátum a felvételizőknek: mikor derülnek ki a végleges ponthatárok?

Az érettségik múlt héten véget értek, a felvételi azonban még javában tart. A tavaszi ügyintézési időszakban még van időtök pótolni a hiányzó dokumentumokat és a többletpontokhoz szükséges papírokat. De mikor derülnek ki a ponthatárok?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.