Ismét egy olvasói levélre válaszoltunk: mikor nem kaphattok többletpontot az emelt szintű érettségiért? Fontos feltételek.
Minden esetben jár az 50 többletpont az emelt szintű érettségiért?
Az emelt szintű érettségiért 50 többletpont jár, ha teljesítitek a legalább 45%-os eredményt, és ha az érettségi pontjaitok számítását az emelt szinten teljesített vizsgaeredményeitek alapján kéritek. Tehát csak abban az esetben kapjátok meg a többletpontot az emelt szintű érettségiért, amennyiben annak az eredményéből számítják ki az érettségi pontjaitokat.
Szintén csak abban az esetben jár többletpont a nehezebb vizsgáért, ha a kiválasztott szakon kötelező vagy választható érettségi tárgy, amiből emelt szinten érettségiznétek. Ezeknek a tárgyaknak a listáját itt nézhetitek meg.
A 2020-as érettségivel és felvételivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.
Többletpontok a felvételin: fel kell tölteni a nyelvvizsgát vagy elég az igazolás?
Hamarosan itt a nagy felvételi hajrá, azoknak, akik még nem szereztek nyelvvizsgát, de tervezik a bizonyítvány beszerzését, van még egy kis idejük dönteni. De vajon fel kell tölteni a rendszerbe a megszerzett papírokat, vagy elég, ha megvan, hogy sikeres a vizsga? Fontos kérdésre válaszolunk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
