Több mint hétszáz fővel emelkedett a keresztféléves felvételizők száma a tavalyihoz képest

Évek óta most felvételiztek a legtöbben a februárban induló egyetemi, főiskolai képzésekre. Mi vár még a jelentkezőkre és hogyan tovább 2020-tól? Itt vannak a tudnivalók.

  • Eduline

Lezárult a 2020-as keresztféléves felvételi jelentkezésének hitelesítési időszaka, összesen 6023-an jelentkeztek egyetemre, főiskolára - írtuk meg korábban az Oktatási Hivatal adatai alapján. Ez volt az utolsó olyan felsőoktatási felvételi lehetősége a diákoknak, amelynek során még nem voltak érvényesek a 2020-as felvételi változásai. Vagyis még kötelező emelt szintű érettségi nélkül is bejuthatnak a kiszemelt képzésre a hallgatók, ha arra külön feltételként tényleg nem kötelező érettségi vizsgát emelt szinten teljesíteni.

Az előző évekhez képest a felvételi jelentkezők száma némi emelkedést mutat: 2012 óta ugyanis most először haladta meg a jelentkezők száma a hatezer főt. Tavaly és tavalyelőtt alig 5300-5400 között alakult a keresztféléves felvételizők száma.

Bekerülni azonban még kevesebben kerültek be. A 2019-es felvételin például 5293 jelentkezőböl több mint ezer fővel kevesebb, 4187 hallgató kezdhette meg tanulmányait a felsőoktatásban. Ugyanakkor a mostani jelentkezés lehetséges, hogy a felvételi szigorítás miatt ugrott meg?

A változások

A legújabb kormányzati döntés értelmében már nem kötelező a kötelező középfokú nyelvvizsga, így a 2020-as általános felvételi jelentkezéshez egy kötelezően emelt szintű érettségire vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevélre lesz szükség. A minimumponthatárról, és az egyes képzésekre vonatkozó követelményekről itt olvashattok.

Ezek a legnépszerűbb képzések a 2020-as keresztféléves felvételin

Több mint hatezren jelentkeztek a 2020 februárjában induló keresztféléves képzésekre.

A keresztféléves felvételin január 9-ig még van lehetőség dokumentumpótlásra, sőt sorrendmódosításra is. A ponthatárokat pedig várhatóan január 23-án hirdetik ki a Felvin. További teendőkről, részletes szabályokról itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Így büntetheti az egyetemi felvételi rendszer a szakképzésből érkező diákokat

Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.

Tovább rövidítené az oviKRÉTA kérdőívének kitöltési idejét a minisztérium, és véleményezésre is felületet adna

A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.

Két éve a pécsi egyetem képzésére íratott be ötven vietnámit Orbán Áron cége, de később is folytatódott a vízumbiznisz

Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.