Az elsőéves egyetemisták egy része mától már jelentkezhet kollégiumba, de milyen szempontok alapján lehet megkapni a férőhelyeket?
Szociális helyzet, tanulmányi eredmények - főként ezen szempontok alapján történik a kollégiumi jelentkezés. Így tehát, aki jobb tanulmányi eredménnyel indul neki az egyetemnek, valamint a szocális helyzete (egy főre jutó jövedelem, fogyatékosság megléte, stb.) alapján úgy ítélik meg, nagyobb eséllyel kerülhet be valamelyik egyetem, főiskola kollégiumába.
A felsőoktatási törvény szerint továbbá számít még a hallgatói közösségért végzett munka, verseny- vagy sporteredmény is beleszámít a végleges pontszámba, amely alapján rangsorolják a kollégiumba jelentkező hallgatókat. A rangsorolásról, valamint a szabályokról részletesebben a (kiválasztott) kollégiumok honlapjain szerezhettek információt.
Minden, amit a kollégiumi jelentkezésről tudni kell: árak, dokumentumok és alternatívák
Egyetemi kollégiumba készültök szeptembertől? Cikksorozatunk utolsó részében összeszedtük az egyetemek kollégiumok árait. Mutatjuk, hogy milyen kiadással kell számolnotok, ha kollégiumba költöznétek.
A legtöbb kollégiumba tehát az említett típusú pontozás jellemző, ezek alól kivételek a szakkollégiumok és diákotthonok is - ezekben az intézményekben eltérő pontrendszert is alkalmazhatnak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
