Az első ipari forradalomról, a keleti blokk gazdaságáról, Magyarország 18. századi etnikai viszonyairól és a nyilasuralomról is írhattak esszét a történelemből középszinten érettségizők. Szaktanárt kérdeztünk az esszéfeladatokról.
A középszintű töriérettségi összes esszéfeladatának megoldását itt találjátok.
Itt ellenőrizhetitek, jól oldottátok-e meg a rövid feladatokat.
A töriérettségiről itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat.
„Az ipari forradalommal kapcsolatos feladatnál fontos, hogy a diákok behatárolják, mikor volt az első ipari forradalom, térben és időben is el kell helyezni. Lényeges, hogy a bányászattal és annak hatásaival, jelentőségével kell foglalkozni – a gőzgépek megjelenése miatt nagyon fontos szerepe van a szénbányászatnak, az erre vonatkozó adatokat a táblázatból fel lehet használni, de a gépek miatt a vasérctermelésre is ki kellett térni” – mondja Edényi László, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója, történelemtanár, hozzátéve: bár a saját tanítványai a keleti blokk gazdaságát választották, az ugyanis a szóbeli tételeik között is szerepel, elképzelhető, hogy az ipari forradalom népszerű lesz az érettségizők körében. „Itt azzal lehet rontani, ha valaki általánosságban ír az ipari forradalomról, és nem említi a bányászatot” – tette hozzá.
A szaktanár szerint a keleti blokk gazdaságáról szóló esszéfeladathoz az atlaszban kevés adat van, ehhez háttértudásra van szükség, „de a diákok foglalkoztak ezzel a témával". Ehhez az esszéhez tudniuk kell, mi az a tervutasításos gazdaság, hogyan működik a KGST, hogy hogyan voltak kiosztva, melyik ország mit termel, és néhány olyan jellemzőt is fel kellett sorolniuk, mint például az, hogy a piaci viszonyok itt nem érvényesek, nem érzékelik a válságot.
A Magyarország etnikai viszonyairól szóló esszéfeladathoz nagyon jól lehetett használni a középiskolai történelmi atlaszt, „abban van egy részletes térkép adatokkal, de még a különböző betelepítéseket is bejelölték, hogy melyik területre honnan érkeztek”. Edényi László szerint ennél a feladatnál az a kihívás, hogy a feladatsorban található térképen és az atlaszban található rengeteg információból megfelelően építsék fel az esszét, „ne csapongjon a diák, logikailag jól összefűzze az információkat, ez jobb fogalmazási, szövegalkotási készséget igényel”. A történelemtanár szerint ez egy klasszikus feladat, „minden érettségin előfordulhat ilyen”.
A magyarországi nyilasuralomról szóló esszéfeladatnál az volt a nehézség, hogy a nyilasuralom mellett a hazai zsidóság sorsáról is írni kellett – de az kérdés, hogy milyen mélységben kell feldolgozni ezt a témát, ez majd a hivatalos megoldókulcsból derül ki. „Ehhez a feladathoz kevesebb volt a forrás, míg az etnikai viszonyokról szóló esszéhez nagyon sok kapaszkodót kaptak a diákok. De aki a második világháború időszakát ismeri, az ennek ellenére ezt a feladatot választotta” – mondja Edényi László.
Kádár János beszéde és Lázár János városa a töriérettségi feladatai között.
Nyilasuralom, KGST-országok, etnikai változások a töriérettségi második részében.
Könnyű feladatsort kaptak töriből az érettségizők, de egy-két kérdés becsapós lehet.
Pánik, piros atlaszok, kabalaállat: így indult a töriérettségi.
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.
És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.
Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.
Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
|