Ahogy arról korábban beszámoltunk, két héttel ezelőtt nyilvánosságra hozták a 2017-es felvételi központi ponthatárait, vagyis azoknak az alap- és osztatlan szakoknak a listáját, amelyeken a 280-as általános minimumponthatártól eltérő alsó limitet határoztak meg.

Ilyen például a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szak, az oda felvételizőknek - ha állami ösztöndíjasként szeretnének tanulni - 465 pontot kell gyűjteniük. Mivel a maximális pontszám 500, ez azt jelenti, hogy a támogatott férőhely megszerzéséhez jeles középiskolai jegyekre és érettségi eredményekre, és persze emelt szintű érettségire és/vagy nyelvvizsgára is szükség van.

A gazdaságtudományi terület második legmagasabb ponthatárát a nemzetközi gazdálkodás szakon húzták, az oda jelentkezőknek 460 pontra lesz szükségük az állami ösztöndíjas helyhez, míg az alkalmazott közgazdaságtan szakon 458, pénzügy és számvitel képzésen 450 a központi ponthatár 2017-ben.

Kitűnő eredmények nélkül a leendő jogászok sem tanulhatnak államilag finanszírozott formában, az osztatlan jogászképzésen 460 az állami ösztöndíjas forma ponthatára, de számos bölcsész-, társadalomtudományi, műszaki és orvosi szakon is ez a helyzet.

Ahol maradnak az eddigi szabályok

Számos szakon azonban marad a jól bevált ponthatárhúzási metódus - akik ilyen szakra jelentkeznek, egyelőre fellélegezhetnek. Ezeken a szakokon - amelynek a listáját itt találjátok meg, azokról a képzésekről van szó, amelyek mellett a 280-as ponthatár szerepel - 2017-ben is a 280-as minimumponthatár lesz érvényes. Vagyis az, aki ennél kevesebb pontot gyűjt össze, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdheti meg tanulmányait.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy 280 ponttal biztosan be lehet majd kerülni ezekre a szakokra (bár jó néhány kevésbé népszerűre valószínűleg mégis) - a végleges ponthatárokat az adott intézményben, az adott szakon érvényes kapacitásszáma, a jelentkezők száma és pontszáma határozza meg.

A 2017-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.