Így húzzák a ponthatárokat: évtizedes algoritmus dönt a felvételizők sorsáról
Minden évben bonyolult algoritmus határozza meg a felvételi ponthatárokat, tizenöt éve ugyanaz a rendszer dönt a jelentkezők sorsáról. Bár előre nem lehet megjósolni, milyenek lesznek a ponthatárok idén, az már most biztos, hogy a legnépszerűbb szakokhoz négyszáz-négyszáznegyven fölötti pontszám kell majd.
Az algoritmus – a felvételi összpontszám alapján – intézményenként és szakonként országos rangsorba állítja a jelentkezőket, majd a legjobb teljesítményű, vagyis legmagasabb pontszámú felvételizőtől kiindulva sorolja be őket az első helyen megjelölt egyetemre, főiskolára és képzésre.
Ha az adott szakon már beteltek az állami ösztöndíjas helyek, a többieket a második helyen megjelölt képzésre veszik fel. Minél több magas pontszámú felvételiző listáján szerepel az adott szak első helyen, annál magasabb lesz ott a ponthatár. Ha például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnök alapszakára utolsóként bejutó diák összpontszáma 375, akkor ez lesz a ponthatár.
A matekozás húzhatja keresztbe Hoffmannék tervét
Könnyen előfordulhat, hogy egyszerű matematikai okokból módosítani kell az államilag finanszírozott jogászképzés keretszámain. A kormány januári döntése alapján csak az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kapott ösztöndíjas helyeket, ötven-ötven elsőévest vehetnek fel.
Problémát az jelenthet, ha több – tizenöt-húsz - diák ér el ugyanannyi pontot, akkor ugyanis lehetetlen lesz tartani a keretszámot. Például: ha negyven jelentkezőnek van 440-es vagy annál magasabb pontszáma, húsz felvételiző pedig 439 pontot gyűjtött, nem tudják majd hol meghúzni a ponthatárokat, mert vagy 40, vagy 60 fő kerülhetne be ugyanarra a képzésre.
| Tizenöt éve számítógépen megy a ponthúzás |
| A ponthatárok meghatározására használt matematikai algoritmust több évtizede dolgozták ki, tizenöt éve azonban elektronikus formában történik a besorolás. Mivel a köz- és felsőoktatási jogszabályok azóta többször is változtak, 2001-ben és 2008-ban is módosítani kellett a rendszer működésén. Idén – az államilag finanszírozott keretszámok központi meghatározása miatt – nem kellett változtatni. |
Ilyen esetben az Oktatási Hivatalnak kell döntenie, hogy a januárban bejelentett keretszámnál több vagy kevesebb hallgató felvételét engedélyezi.
Mindenki csak egy helyre
Függetlenül attól, hogy hány képzést jelölt meg, mindenki csak egy szakra kerülhet be. A szoftver az első olyan képzésre sorol be titeket, amelynél elértétek a ponthatárt – itt a jelentkezési lapon megadott sorrend a döntő.
Vagyis hiába vennének fel a pontszámotok alapján mindegyik megjelölt szakra, csak az első helyen megjelöltre iratkozhattok be, a sorrenden július 10-ig változtathattatok.
