Az államtitkár szerint a módosításra azért van szükség, mert a hallgatók negyven százaléka azért nem szerzi meg időben a diplomáját, mert nem tanult meg egy idegen nyelvet sem. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) 2010 novemberében ugyanilyen javaslatot hozott nyilvánosságra: a felvételihez kötelező nyelvvizsga mellett az az ötlet is felvetődött, hogy a felvett hallgatóknak legalább egy szemesztert valamelyik külföldi felsőoktatási intézményben kellene tölteniük.
Milyen szabályok vonatkoznak a 2011-es felvételire? Összefoglalónkat itt olvashatod el.A felvételizők felének nem jelent majd gondot az új szabályAz Educatio Nonprofit Kft. felmérése szerint a nyelvtudásért járó pluszpontok ellenére a 2010-ben felvételizők 53 százaléka nem rendelkezett nyelvvizsgával. Az osztatlan és a mesterképzésre jelentkezők állnak a legjobban nyelvtudás terén, 68, illetve 63 százalékuk már szerzett nyelvvizsga-bizonyítványt. Az alapképzést megcélzóknál azonban már csak 43 százalék ez a mutató, a felsőfokú szakképzést választóknál pedig alig 20 százalék.
Ponthatárhúzás 2010 júliusában: 2016-tól szigorúbb lesz a felvételi
Stiller Ákos
A nyelvvizsgával rendelkező felvételizők 34 százalékának középfokú bizonyítványa van, felsőfokon 11 százalékuk beszél idegen nyelven. A nyelvvizsgák közül is a komplex („C") típus - amelyért pluszpont is jár - a legelterjedtebb. Jogosan kérnek nyelvvizsgát az egyetemek és főiskolák? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
A felsőoktatásba bekerült fiataloknál hasonló arányok figyelhetők meg képzéstípusonként. Ez azt jelenti, hogy esetükben is az osztatlan, valamint a mesterképzésre jelentkezőknél jellemző legkevésbé a nyelvvizsga hiánya. A középtengelyt itt is az alapképzésre felvettek alkotják, míg a legrosszabb számokat a felsőfokú szakképzésre bekerülők produkálják. A felvetteknél azonban jobbak az arányok, mint a felvételizőknél. Az osztatlan képzésre bejutottak 76, a mesterképzést sikeresen megcélzóknál pedig 65 százalék a legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezők aránya. Az alapképzésre felvettek 54 százalékának van papírja nyelvtudásáról, a felsőfokú szakképzésre sikeresen felvételizőknek pedig 21 százaléka tett le eddig közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát.
A bölcsészek az élen a nyelvtudásban?
A legnagyobb számban a frissen felvett bölcsészek között vannak olyanok, akiknek van nyelvvizsgája, 72 százalékuk tud felmutatni legalább középfokú nyelvtudásáról bizonyítványt. Hasonlóan jól szerepelnek a gazdaságtudományok, valamint az orvos és egészségtudományi szakra felvettek, náluk 67 százalékos ez a mutató. Meglepő módon a legkevesebb nyelvvizsgás felvettet a művészetközvetítői és pedagógusképzésnél találunk, de sok a nyelvvizsga nélküli hallgató a sporttudományi és az informatika képzési területen tanulók között is.
eduline
