Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez.

Itt vannak a magyarérettségi szövegalkotási feladatai, megoldási javaslatokkal

14

Egy Móricz Zsigmond-novella elemzése, egy Petőfi- és egy Csokonai-vers összehasonlítása, valamint az emberi magatartásformákról szóló érvelés közül választhattak a diákok az idei középszintű magyarérettségin: a szövegalkotási feladatokat és a szaktanár által javasolt megoldásokat itt olvashatjátok.

Friss: itt vannak az első infók a 2013-as magyarérettségiről: nyelvészeti szöveget kaptak a diákok

 

hirdetés
hirdetés

Itt találjátok a középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsorát és a szaktanárok által javasolt megoldásokat.

Megoldási javaslat:

Bevezetés:
- az irodalmi művek az emberi természet sokféleségét mutatják be, erre utal a feladatban közölt Szophoklész-idézet is
- az emberi természet megjelenítése a prózai és a drámai művekben a jellemábrázoláson keresztül valósul meg (amelyhez kapcsolódik a cselekmény, a konfliktus stb.), a lírai művek pedig az ember belső világa felől közelítenek: az emberi érzések tárházát adják

Tárgyalás: - ebben a részben a példaanyagot klasszikus vagy kortárs irodalmi művek szolgáltathatják: a szereplőkre, jellemekre, megjelenített érzésekre fókuszálva (törzsanyagból és ajánlott olvasmánylistából egyaránt lehet választani, tehát bármely irodalmi mű szóba kerülhet)

Példák:

1./A Szophoklész Antigoné című tragédiája – ÓKOR (dráma)
         Antigoné mint a lelkiismeret, a kötelességtudat, a hit, a tisztesség megjelenítője
         Kreón mint a hatalom és a hatalommal való visszaélés alakja, a szűklátókörűség, a végletes makacsság példája
         Iszméné mint a bizonytalanság, a félelem, az elkésett tettvágy figurája
         Haimón mint a tisztaszívűség alakja, illetve egyszerre a szenvedély és a józanság példája
         Teiresziász mint a tisztánlátás felmutatója

1./B A dráma kapcsán példaként tárgyalható színházi előadás(élmény) is, akár kőszínházi, akár alternatív színházi előadás is
        Fókusz: a jellem, az emberi természet hogyan ábrázolható színházi, színpadi eszközökkel – irodalmi alapra építve
         Pl: Shakespeare: Rómeó és Júlia – RENESZÁNSZ
         Rómeó és Júlia, akik a szerelem által akartak kiteljesedni. Cselekedeteik irányítója a határt nem ismerő szenvedély.
         Madách Imre: Az ember tragédiája – ROMANTIKA
         Ádám és Éva. A világ megismerésének és megértésének vágyát hordozzák mint örök emberi vágyat. Ádám csügged, Éva az új élet adásában találja meg a      megoldást.

2./A Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem című verse – MAGYAR FELVILÁGOSODÁS (líra)
         A felvilágosult szerző hogyan közvetíti a szerelem érzését: a rokokó szerelem idealizálja az életet, a lírai én a részletek szépségébe menekül, eltávolodik az élet realitásától, nehézségeitől

2./B  Arany János: Ágnes asszony című balladája – a kisepika lehetőségei az emberi lélek ábrázolására – ROMANTIKA (líra)
                Lelkiismeret és bűntudat összecsapása a címszereplő lelkében
                A bűntudat feloldhatatlansága, a bűnbocsánat megtapasztalásának lehetetlensége
                Az etikum megélése az egyén szintjén: a főszereplő bezáródik saját lelkébe, bűntudata tartja fogva – ez vezet el az őrülethez

3. Kertész Imre: Sorstalanság című regénye (1975.) ( holokauszt-regény, nevelődési regény)  - XX. SZÁZADI MAGYAR IRODALOM (epika)
              Köves Gyuri alakja: szenvedéseket átélni és túlélni, megtapasztalni a végletes igazságtalanságot, megérezni, hogy mit jelent sorstalanná válni,
              emberi kapcsolatokban lenni: csalódni és nem érteni, a világot megismerni a szenvedés, a testi és lelki fájdalmak perspektívájából

Befejezés: Összegzésként elmondható, hogy a különböző kultúrtörténeti korokban az embernek állandó igénye maradt, hogy az emberi természet sokszínűségét az irodalom eszközeivel (is) megszólaltassa.

Megoldási javaslat:

– kapcsolat az életművel:
Csibe-novellák, Árvácska (regény)

– a novella műfaja:
kisepikai műfaj, zárt szerkezetű, cselekménye rövid időt ölel fel, kevés szereplőt mozgat egy vagy kis számú térben, gyakran tartalmaz ún. kulcsmotívumot, amely bevilágítja a szöveg jelentésvilágát

– szerző:
prózaíróként/novellistaként új látásmód jellemzi: szakít a falu, a parasztság idilli ábrázolásával
írás- és látásmódjához előzményként megnevezhető: Mikszáth, Gárdonyi, Tömörkény
prózaművészete:  az elbeszélésmód közvetlensége, anekdotikus elemek beépítése, népies szóhasználat, naturalista elemek az ábrázolásban,
parasztábrázolása irodalmi szociográfia stb.

Novellaelemzés:

Novella tere: fő helyszín: valahol a tanyavilágban, érintőlegesen: a közeli falvakban
Novella ideje: húsvét előtt nagypéntek és szombat -> szimbolikus idő: nagypéntek a szenvedés ideje (ekkor történik Tülköséknél Rozival a sok rossz, ebből tudjuk meg, hogy általában hogy bánnak vele), húsvét hétfőhöz már nem jut el a cselekmény: húsvét a feltámadás ünnepe, de Rozival nem tud megtörténni „a jó” esemény (nem tud eljutni „ a világ végére”, ahol „minden szép és jó”
– a „világ vége” szókapcsolat tehát szintén szimbolikus, jelenti mindazt a bizonytalan jót, amire Rozi vágyik, de megfogalmazni sem tudja
– Rozi keveset / nem beszél: a szó számára nem bír teremtő erővel, inkább a hallgatás, a várakozás
– Fürdés motívuma: a húsvét előtti fürdésben Rozi nem vehet részt – ez mutatja elkülönülését, kirekesztettségét -> ebben a novellában a fürdés nem pusztán a (rituális) megtisztulást jelképezi, hanem az összetartozást, a családot (ami Rozi életéből hiányzik)
– Az elbeszélő külső nézőpontból beszéli el a történetet, de azonosul főhősével: a nagypénteki eseményeket Rozira fókuszálva mutatja meg,
visszautal Rozi rövid kis életének múltjára (előző nevelőszülők), és előreutal a jobb jövő lehetetlenségére is ( szökés a falubeli nénitől)
– szökés motívuma: megkeresni a világ végét = azt a helyet, ahol szép és jó -> nincs ilyen hely: tragikus
– a nagypéntek, a(z elmaradt) fürdés és a szökés motívuma együtt hozzák létre a drámai sűrítést, mely Rozi életének tragikusságára utal

Megoldási javaslat: Csokonai Vitéz Mihály: Az álom leírása és Petőfi Sándor: Az álom…

- az álom motívumot mindkét szerző pozitív jelentése felől ragadja meg (elfordulás a valós élet bajaitól)
- Csokonai az estvét szólítja meg, és rajta keresztül jut el az álom-motívumig
- Az ’estve’ Csokonai életművében az elcsendesedés, az alkotó magány ideje

- Petőfi az álmot a vágyakkal kapcsolja össze: kijelentő mondatokból álló leírást ad róla,
majd a vers zárlatában felkiáltó mondatra vált, és leírás helyett a lírai én személyes és szenvedélyes vallomása tör ki:
„Álmamban én Rabnemzetek bilincsét tördelem!” – ez a vallomás a forradalom metaforikus képe is
- Csokonai viszonya az álomhoz szelídebb, néhol rokokó kifejezésekkel átitatott („édes szenderedést”),
ezt a viszonyt legvilágosabban az „orvos az álom” teljes metafora írja le – ugyanez a szókép Petőfinél még emelkedettebb, érzelmileg még telítettebb:
„Az álom /  A természetnek legszebb adománya.” -> mind az adomány, mind az orvos képe pozitív kép, és kapcsolható a természethez, ami a romantika és a felvilágosodás kora számára is központi érték

Petőfi azonban az álomba még társadalmi problémákat is sző, így nála természet és társadalom összefügg (mint életműve más darabjaiban is)
- Csokonai versszövegét páros rímes felépítésbe szervezte, ezzel is andalító dallamot adva a szövegnek,
Petőfinél a rímelés szabályossága (abba) az alvó király képénél törik meg, majd az ezáltal keltett feszültséget robbantja fel a lírai én záró felkiáltása
- Csokonai szinte személyes viszonyt alakít ki az álommal, az „álom vitézi” szószerkezetben megszemélyesíti azt, és jótéteményeit hangsúlyozza: mind testi, mind lelki értelemben
- Petőfinél viszont az álomban – a vágyakon keresztül – sokkal inkább az ember belső világának, tudattalanjának üzenetei kapnak szót -> ezzel megteremtődik a kapcsolat Petőfi verse és a magyar irodalmi modernség álomértelmezése között is, hiszen ott éppen a tudattalan, tudatalatti tartalmak állnak a középpontban (ld. Freud és az álom értelmezése)
- Az álom mint motívum már az ókori irodalmakban is jelen volt -> ld. pl. az Ószövetségben József jósló álmait – Petőfi lírai énjének (forradalmi) álma ezzel az álomtípussal is rokonítható

- Csokonai és Petőfi álma közötti különbséget mutathatja a cím különbözősége is: Csokonainál a szárazabb, tényszerűbb „Az álom leírása”, Petőfinél viszont a sokat sejtető, nem pontosan körülhatárolható jelentésre utaló ’…’ írásjel használatával: „Az álom…”

A középszintű matekérettségi első felének nem hivatalos megoldásait itt találjátok, a második rész megoldásait pedig itt nézhetitek át.

eduline

 

(x)

Ne csak álmodozz a csillagokról, érd is el őket!

Annak idején komolyan elgondolkodtam az űrhajósi pályán. Hogyan kerültem a Pécsiközgázra és mi köze ennek az űrhajóssághoz? Itt a válasz.  Tovább »

Hozzászólások (14) , melyek közül a legfrissebbek:

Fodor Gergely

Az lenne a kérdésem, hogy ha a vizsgázó az érvelésben 3-nál több művet is megvizsgált a kérdéskörben, akkor azt miként kell pontozni? Ezért, mert nem csak három művet hozott fel, hanem többet is le kell vonni a fogalmazásért kapott pontért és csak 0 és 8 pont között értékelhető?

Anoním

Ha ilyen szánalmasak vagytok, hogy magyarból, az anyanyelvetekből csak a kettes kell, akkor csak gratulálni tudok. Ennél egyszerűbbet kérni sem lehetett volna.

Nita

Én is örülök, ha meglesz a kettes :D Így utólag már nem is nehéz.. de ott, abban a pár órában.. huhh :)

Ágnes Horváth

@Kíváncsi: A feladat szövege szerintem egyértelmű, "(...) megjelenített (...) irodalmi alak". Petőfi mióta megjelenített?

Kiváncsi

Azt szeretném kérdezni, hogy az irodalmi alak az csak konkrét műben eljátszott személyt jelent mint például Rómeó és Júlia, vagy jelenthet egy költőt, írót is mint például Petőfi Sándor?

Hajdú Attila

Az érveléshez annyi alternatíva volt amennyit tárolt a fejed. Nem az volt a lényeg, hogy milyen irodalmi példát hozol. Az csak tesztelte, hogy egyáltalán tanultál e valamit a 4 évben. Sokkal fontosabb az, amiért a pontot adják. Feladatmegértés, irodalmi tagoltság, satöbbi.

eduline

@Kérdező Szerintünk nem gond, az általunk megkérdezett szaktanár is éppen Madách Imrét említette a lehetséges megoldásoknál.

Kérdező

Az lenne a kérdésem, hogy az érvelést választva az ugye nem jelent problémát, hogy az általunk felhozott irodalmi példa nem az adott korban született, hanem jóval később nála? pl: Madách Imre: Az ember tragédiája középkor színéből Ádám alakja
A másik: remélem az sem jelent problémát, hogy egy adott mű (Az ember tragádiája) töb színt így történelmi kort és így több szereplőt is elemeztünk?

Kérdező

Az lenne a kérdésem, hogy az érvelést választva az ugye nem jelent problémát, hogy az általunk felhozott irodalmi példa nem az adott korban született, hanem jóval később nála? pl: Madách Imre: Az ember tragédiája középkor színéből Ádám alakja
A másik: remélem az sem jelent problémát, hogy egy adott mű (Az ember tragádiája) töb színt így történelmi kort és így több szereplőt is elemeztünk?

Kérdező

Az lenne a kérdésem, hogy az érvelést választva az ugye nem jelent problémát, hogy az általunk felhozott irodalmi példa nem az adott korban született, hanem jóval később nála? pl: Madách Imre: Az ember tragédiája középkor színéből Ádám alakja
A másik: remélem az sem jelent problémát, hogy egy adott mű (Az ember tragádiája) töb színt így történelmi kort és így több szereplőt is elemeztünk?

Kérdező

Az lenne a kérdésem, hogy az érvelést választva az ugye nem jelent problémát, hogy az általunk felhozott irodalmi példa nem az adott korban született, hanem jóval később nála? pl: Madách Imre: Az ember tragédiája középkor színéből Ádám alakja

abda

mennyi pontot kell a kettesért szerezni a szövegértés + érvelés,, ebből gyűllki össze a magyar?vagy külön külön?

Franciska

Azt szeretném kérdezni, hogy az irodalmi alak az csak konkrét műben eljátszott személyt jelent mint például Rómeó és Júlia, vagy jelenthet egy költőt, írót is mint például Petőfi Sándor?

Új hozzászólás



HVG hirdetésfelhő

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X