Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez.

Itt vannak a magyarérettségi szövegalkotási feladatai, megoldási javaslatokkal

14

Egy Móricz Zsigmond-novella elemzése, egy Petőfi- és egy Csokonai-vers összehasonlítása, valamint az emberi magatartásformákról szóló érvelés közül választhattak a diákok az idei középszintű magyarérettségin: a szövegalkotási feladatokat és a szaktanár által javasolt megoldásokat itt olvashatjátok.

Friss: itt vannak az első infók a 2013-as magyarérettségiről: nyelvészeti szöveget kaptak a diákok

 

hirdetés
hirdetés

Itt találjátok a középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsorát és a szaktanárok által javasolt megoldásokat.

Megoldási javaslat:

Bevezetés:
- az irodalmi művek az emberi természet sokféleségét mutatják be, erre utal a feladatban közölt Szophoklész-idézet is
- az emberi természet megjelenítése a prózai és a drámai művekben a jellemábrázoláson keresztül valósul meg (amelyhez kapcsolódik a cselekmény, a konfliktus stb.), a lírai művek pedig az ember belső világa felől közelítenek: az emberi érzések tárházát adják

Tárgyalás: - ebben a részben a példaanyagot klasszikus vagy kortárs irodalmi művek szolgáltathatják: a szereplőkre, jellemekre, megjelenített érzésekre fókuszálva (törzsanyagból és ajánlott olvasmánylistából egyaránt lehet választani, tehát bármely irodalmi mű szóba kerülhet)

Példák:

1./A Szophoklész Antigoné című tragédiája – ÓKOR (dráma)
         Antigoné mint a lelkiismeret, a kötelességtudat, a hit, a tisztesség megjelenítője
         Kreón mint a hatalom és a hatalommal való visszaélés alakja, a szűklátókörűség, a végletes makacsság példája
         Iszméné mint a bizonytalanság, a félelem, az elkésett tettvágy figurája
         Haimón mint a tisztaszívűség alakja, illetve egyszerre a szenvedély és a józanság példája
         Teiresziász mint a tisztánlátás felmutatója

1./B A dráma kapcsán példaként tárgyalható színházi előadás(élmény) is, akár kőszínházi, akár alternatív színházi előadás is
        Fókusz: a jellem, az emberi természet hogyan ábrázolható színházi, színpadi eszközökkel – irodalmi alapra építve
         Pl: Shakespeare: Rómeó és Júlia – RENESZÁNSZ
         Rómeó és Júlia, akik a szerelem által akartak kiteljesedni. Cselekedeteik irányítója a határt nem ismerő szenvedély.
         Madách Imre: Az ember tragédiája – ROMANTIKA
         Ádám és Éva. A világ megismerésének és megértésének vágyát hordozzák mint örök emberi vágyat. Ádám csügged, Éva az új élet adásában találja meg a      megoldást.

2./A Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem című verse – MAGYAR FELVILÁGOSODÁS (líra)
         A felvilágosult szerző hogyan közvetíti a szerelem érzését: a rokokó szerelem idealizálja az életet, a lírai én a részletek szépségébe menekül, eltávolodik az élet realitásától, nehézségeitől

2./B  Arany János: Ágnes asszony című balladája – a kisepika lehetőségei az emberi lélek ábrázolására – ROMANTIKA (líra)
                Lelkiismeret és bűntudat összecsapása a címszereplő lelkében
                A bűntudat feloldhatatlansága, a bűnbocsánat megtapasztalásának lehetetlensége
                Az etikum megélése az egyén szintjén: a főszereplő bezáródik saját lelkébe, bűntudata tartja fogva – ez vezet el az őrülethez

3. Kertész Imre: Sorstalanság című regénye (1975.) ( holokauszt-regény, nevelődési regény)  - XX. SZÁZADI MAGYAR IRODALOM (epika)
              Köves Gyuri alakja: szenvedéseket átélni és túlélni, megtapasztalni a végletes igazságtalanságot, megérezni, hogy mit jelent sorstalanná válni,
              emberi kapcsolatokban lenni: csalódni és nem érteni, a világot megismerni a szenvedés, a testi és lelki fájdalmak perspektívájából

Befejezés: Összegzésként elmondható, hogy a különböző kultúrtörténeti korokban az embernek állandó igénye maradt, hogy az emberi természet sokszínűségét az irodalom eszközeivel (is) megszólaltassa.

Megoldási javaslat:

– kapcsolat az életművel:
Csibe-novellák, Árvácska (regény)

– a novella műfaja:
kisepikai műfaj, zárt szerkezetű, cselekménye rövid időt ölel fel, kevés szereplőt mozgat egy vagy kis számú térben, gyakran tartalmaz ún. kulcsmotívumot, amely bevilágítja a szöveg jelentésvilágát

– szerző:
prózaíróként/novellistaként új látásmód jellemzi: szakít a falu, a parasztság idilli ábrázolásával
írás- és látásmódjához előzményként megnevezhető: Mikszáth, Gárdonyi, Tömörkény
prózaművészete:  az elbeszélésmód közvetlensége, anekdotikus elemek beépítése, népies szóhasználat, naturalista elemek az ábrázolásban,
parasztábrázolása irodalmi szociográfia stb.

Novellaelemzés:

Novella tere: fő helyszín: valahol a tanyavilágban, érintőlegesen: a közeli falvakban
Novella ideje: húsvét előtt nagypéntek és szombat -> szimbolikus idő: nagypéntek a szenvedés ideje (ekkor történik Tülköséknél Rozival a sok rossz, ebből tudjuk meg, hogy általában hogy bánnak vele), húsvét hétfőhöz már nem jut el a cselekmény: húsvét a feltámadás ünnepe, de Rozival nem tud megtörténni „a jó” esemény (nem tud eljutni „ a világ végére”, ahol „minden szép és jó”
– a „világ vége” szókapcsolat tehát szintén szimbolikus, jelenti mindazt a bizonytalan jót, amire Rozi vágyik, de megfogalmazni sem tudja
– Rozi keveset / nem beszél: a szó számára nem bír teremtő erővel, inkább a hallgatás, a várakozás
– Fürdés motívuma: a húsvét előtti fürdésben Rozi nem vehet részt – ez mutatja elkülönülését, kirekesztettségét -> ebben a novellában a fürdés nem pusztán a (rituális) megtisztulást jelképezi, hanem az összetartozást, a családot (ami Rozi életéből hiányzik)
– Az elbeszélő külső nézőpontból beszéli el a történetet, de azonosul főhősével: a nagypénteki eseményeket Rozira fókuszálva mutatja meg,
visszautal Rozi rövid kis életének múltjára (előző nevelőszülők), és előreutal a jobb jövő lehetetlenségére is ( szökés a falubeli nénitől)
– szökés motívuma: megkeresni a világ végét = azt a helyet, ahol szép és jó -> nincs ilyen hely: tragikus
– a nagypéntek, a(z elmaradt) fürdés és a szökés motívuma együtt hozzák létre a drámai sűrítést, mely Rozi életének tragikusságára utal

Megoldási javaslat: Csokonai Vitéz Mihály: Az álom leírása és Petőfi Sándor: Az álom…

- az álom motívumot mindkét szerző pozitív jelentése felől ragadja meg (elfordulás a valós élet bajaitól)
- Csokonai az estvét szólítja meg, és rajta keresztül jut el az álom-motívumig
- Az ’estve’ Csokonai életművében az elcsendesedés, az alkotó magány ideje

- Petőfi az álmot a vágyakkal kapcsolja össze: kijelentő mondatokból álló leírást ad róla,
majd a vers zárlatában felkiáltó mondatra vált, és leírás helyett a lírai én személyes és szenvedélyes vallomása tör ki:
„Álmamban én Rabnemzetek bilincsét tördelem!” – ez a vallomás a forradalom metaforikus képe is
- Csokonai viszonya az álomhoz szelídebb, néhol rokokó kifejezésekkel átitatott („édes szenderedést”),
ezt a viszonyt legvilágosabban az „orvos az álom” teljes metafora írja le – ugyanez a szókép Petőfinél még emelkedettebb, érzelmileg még telítettebb:
„Az álom /  A természetnek legszebb adománya.” -> mind az adomány, mind az orvos képe pozitív kép, és kapcsolható a természethez, ami a romantika és a felvilágosodás kora számára is központi érték

Petőfi azonban az álomba még társadalmi problémákat is sző, így nála természet és társadalom összefügg (mint életműve más darabjaiban is)
- Csokonai versszövegét páros rímes felépítésbe szervezte, ezzel is andalító dallamot adva a szövegnek,
Petőfinél a rímelés szabályossága (abba) az alvó király képénél törik meg, majd az ezáltal keltett feszültséget robbantja fel a lírai én záró felkiáltása
- Csokonai szinte személyes viszonyt alakít ki az álommal, az „álom vitézi” szószerkezetben megszemélyesíti azt, és jótéteményeit hangsúlyozza: mind testi, mind lelki értelemben
- Petőfinél viszont az álomban – a vágyakon keresztül – sokkal inkább az ember belső világának, tudattalanjának üzenetei kapnak szót -> ezzel megteremtődik a kapcsolat Petőfi verse és a magyar irodalmi modernség álomértelmezése között is, hiszen ott éppen a tudattalan, tudatalatti tartalmak állnak a középpontban (ld. Freud és az álom értelmezése)
- Az álom mint motívum már az ókori irodalmakban is jelen volt -> ld. pl. az Ószövetségben József jósló álmait – Petőfi lírai énjének (forradalmi) álma ezzel az álomtípussal is rokonítható

- Csokonai és Petőfi álma közötti különbséget mutathatja a cím különbözősége is: Csokonainál a szárazabb, tényszerűbb „Az álom leírása”, Petőfinél viszont a sokat sejtető, nem pontosan körülhatárolható jelentésre utaló ’…’ írásjel használatával: „Az álom…”

A középszintű matekérettségi első felének nem hivatalos megoldásait itt találjátok, a második rész megoldásait pedig itt nézhetitek át.

eduline

 

hirdetés
hirdetés