1989-ben az akkori érettségizők több budapesti és vidéki gimnáziumban már jó pár nappal a felbontás előtt ismerték a matematika tételeket. (A Moszkva Tér című magyar filmhez egyébként ez a botrány szolgáltatta az alapötletet.) Egy évvel később a magyar tételek körül alakult ki kisebb kalamajka, amikor is egy napilap felelőtlenül nyilvánosságra hozta azokat. A tételeket visszavonták. 1993-ban pedig a francia és a spanyol írásbeli tételeket kellett megsemmisíteni és újakat gyártani helyettük, mert azokat egy szegedi középiskolában idő előtt felbontották.

Két évvel később távozni kényszerült az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda vezetője, mert a kaposvári gimnáziumokban a közös érettségi-felvételi vizsgán nem a megfelelő dolgozatot írták meg. A borítékban ugyanis véletlenül nem az aznapi, hanem a másnapi tételek voltak. Ennek ellenére aki akarta, elfogadhatta a megszerzett osztályzatot. 1998-ban egy rádióadó is csatlakozott az érettségi tételeket hanyagul kezelő médiumok sorához, a Rádió 1 ugyanis röviddel a matematika feladatok kihirdetése után beolvasta azok megoldásait. Érdekesség, hogy az ORTT az Oktatási Minisztérium kérésére sem volt hajlandó szankcionálni a kereskedelmi rádiót, mondván: erre nincs jogosultsága.

2002-ben magának Radnóti Miklósnak sikerült kisebb mértékben hergelnie az érettségizőket és tanáraikat, egyik leghíresebb költeménye, a VII. Ecloga ugyanis nem szerepelt az irodalmi szöveggyűjteményekben. Emiatt a tételkihirdetést követő egy óra kaotikus fénymásolással, és megfelelő szöveggyűjtemények beszerzésével telt az ország legtöbb középiskolájában.

2003-ban egy miskolci szakközépiskolában tévedtek nagyot az illetékes tanárok, amikor a német és francia vizsgákat egy héttel a központi dátum előtt íratták meg a diákokkal. A siettség folyományaként 376 iskola, több mint 9000 diákjának kellett új tételsorokat „legyártani.”

A csúcsbotrány

És itt el is érkeztünk az érettségik történetének legnagyobb botrányához, az eddig talán legkomolyabb visszhangot keltett 2005-ös tétellopásokhoz. Az MTI 2005 május 10-i (a matek érettségik napja) híradása szerint még csak annyit lehetett tudni, hogy  egy budapesti, egy győri és egy pécsi iskola diákjai ismerték nagy valószínűséggel előre az érettségi tételeket – legalábbis ezt közölték az MTI tudósítóinak keddi kérdésére 126 középiskola vezetői országszerte. Egy győri pedagógus szerint viszont a város diákjainak hatvan százaléka ismerte a tételeket.

Szerda reggelre már tudni lehetett, hogy a középszintű matematika érettségi eredmények érvényetelenek, a többi tárgyból pedig új tételsorok készültek. A szaktárca ugyanakkor, az emelt szintű matematika, valamint a magyar érettségik eredményét érvényesnek minősítette. Akik matematikából felvételiztek, azoknak kötelező volt újra bizonyítaniuk tudásukat, akik viszont nem, azok választhattak: vagy újraírták a középszintű vizsgát, vagy kérhették, hogy év végi osztályzatukat ismerjék el középszintű matematika érettségi vizsgaeredménynek. A soron következő vizsgák mindegyike – már a másnapi történelem is – két órával később kezdődött, az új tételsorok átvétele miatt. Magyar Bálint – akkori oktatási miniszter – nem mondott le: indoklása szerint a boltosok sem szokták átadni az üzletvezetést, csak azért mert betörtek hozájuk.

A 2005-ös érettségi botrány – a diákok és szüleik idegeskedésén túl - nem utolsó sorban tetemes anyagi kárt is okozott, hiszen az oktatási tárca közleménye szerint negyedmilliárd forint plusz költséget jelentett az éretségi tételek újraírása és kinyomtatása, valamint a biztonsági előírásoknak megfelelő szortírozásuk és kiszállításuk.

A tétellopást követő jogi eljárásban három fiatalt meggyanúsítottak, ám a Legfőbb Ügyészség már június elején tudatta, hogy nem volt megfelelő az érettségi feladatlapok minősítése, és utasította a rendőrséget, hogy bűncselekmény hiányában szüntesse meg a nyomozást. Az ügyészség indoklása – miszerint nem volt minden egyes (egyébként több ezer darab) érettségi lapon feltűntetve a szolgálati titok minősítés – meglehetősen felháborította a közvéleményt, mondván ennyi erővel akár a bankrablók is védekezhetnének azzal, hogy nem volt kiírva a bankra: rabolni tilos! Ennek ellenére a nyomozás szép lassan „elhalt”, a vétkesek azóta sem lettek felelősségre vonva.

Bevált a szigor

Több mint valószínű, hogy az érettségi tételek kezelésében és logisztikájában bekövetkezett változtatásokhoz a 2005-ös csúfos eset adta meg a végső lökést. A 2006-os érettségi időszak óta a tételek digitális változata egy titkosított adatcsatornán jut el egy központi nyomdába, ahol sokszorosítják őket. Ezután megfelelően felkészített szakemberek csomagolják a tételeket, amelyek nem közvetlenül az iskolákba, hanem a 274 körzetközponti jegyzőhöz kerülnek kiszállításra – itt vehetik át őket az adott nap reggelén az iskolaigazgatók. Úgy tűnik, ez végre valami, ami jól működik: a rendszer szigorítása óta ugyanis nincsenek kiszivárogtatott és rossz ütemben felbontott tételek.

(Csak a pontosság kedvéért említjük meg itt az idei írásbelik egyetlen apró bakiját, ami az emelt szintű biológia írásbeli feladatlapba csúszott be:  itt az egyik feladatban azt tüntették fel, hogy a diákok A-tól E-ig válasszák ki a helyes megoldást, miközben a feladat A-tól H-ig tartalmazott válaszadási lehetőségeket. A hibát másfél órával a vizsga megkezdése után korrigálták.)

eduline