Nem kell nyelvvizsga, de legalább egy emelt szintű érettségi teljesítése továbbra kötelező marad - megjelent a 2020-as felvételi rendelet módosítása.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a kormány elfogadta a kötelező középfokú nyelvvizsga eltörléséről szóló javaslatot. Ugyanakkor a 2020-as felvételi követelménynek továbbra is része az emelt szintű érettségi – vagyis legalább egy tárgyból minden felvételizőnek kötelező ilyen vizsgát tennie. Ez az új módosított rendeletben is szerepel. A Magyar Közlönyben megjelent felvételi redelet módosítása alapján a feltételek ugyanis a következőre módosulnak:
"Alapképzésre, osztatlan képzésre az a jelentkező vehető fel, aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik" - áll a módosításban.
Ezalól mentesülnek azok, akik olyan képzésre jelentkeznek, amely képzés esetén a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján kell megállapítani. Illetve továbbra is el kell érni a minimum 280 pontot ahhoz, hogy alap- vagy osztatlan mesterképzésen tanulhassatok.
A változtatásokat első alkalommal továbbra is 2020-as általános felvételi eljárásban kell alkalmazni - írják.
Eltörölte a kötelező középfokú nyelvvizsga követelményét a kormány
Elfogadta a kormány a kötelező középfokú nyelvvizsga eltörléséről szóló javaslatot - írja a hvg.hu.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
