A tanárok szerint könnyebb volt a matekérettségi első része a tavalyinál, a második viszont nehezebb. Itt a diákoknak nehézséget jelenthetett, hogy egyes feladatokban több témakört is vegyítettek a készítők, így bonyolultabbra sikerültek a példák.
A matekérettségi általunk javasolt, tehát nem hivatalos megoldásait itt találod.
Az írásbeli első részében algebra, egyenletek, valószínűségszámítás és trigonometria is szerepelt - ezt összességében könyebbnek ítélték a matektanárok, a 2009-es feladatsornál. Az általunk megkérdezett tanárok szerint több gondolkodtató feladat szerepelt viszont a második részben, amelyek megoldása valamivel nagyobb felkészülést igényelt a tavalyi tesztlapnál.A hosszabb, második rész feladatai között több olyan példa is szerepelt, amely vegyítette a témaköröket, emiatt nehezebb is volt megoldani, illetve voltak emellett kifejezetten "beugratós" feladatrészek is. Az egyik legtöbb pontot egy valószínűségszámítási feladat megoldásával lehetett megszerezni, de helyet kapott egy térgeometriai példa is, ami szintén több témakört ölelt fel.
A matek érettségi 2010 feladatok:
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
