Érettségi feladatsorok: beváltak a szigorú biztonsági előírások

Érdemben az idén sem változnak az érettségi feladatsorokhoz kapcsolódó biztonsági intézkedések, a feladatsorok "korlátozott terjesztésű" iratoknak minősülnek - mondta Bakonyi László, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke az érettségi lebonyolításáról tartott csütörtöki sajtótájékoztatón Budapesten.

  • Eduline

A szakember közölte: a 2005 óta érvényes szigorú biztonsági előírások beváltak. Bakonyi László elmondta, hogy a minősített adatok védelméről szóló jogszabályok ugyan megváltoztak, ám az érettségi írásbeli feladatlapok változatlanul "korlátozott terjesztésű" dokumentumnak számítanak.

Kifejtette: 2010. április 1-jével megváltoztak a minősítési fogalmak, ezért azok a feladatsorok, amelyeknek korábban titokvédelmi szempontból "szolgálati titok; korlátozott terjesztésű" volt a minősítésük, áprilistól "csak" korlátozott terjesztésű minősítést kaptak. Az iratok kezelésében semmilyen változás nem történt, ugyanazt a védelmi szintet kapták meg ezek az iratok (feladatsorok) - tette hozzá az OH vezetője.

Az írásbeli feladatsorok elkészítése, ellenőrzése és az adott iskolához való eljuttatásuk sem változott a korábbi évekhez képest - mondta Bakonyi László. Kitért arra: a feladatsorokat a tételkészítő bizottság elkészíti, lektorálja és jóváhagyja, majd az Oktatási Hivatal minősíti, vagyis titkosítja és őrzi, ezt követően a sorsolási bizottság kisorsolja az adott vizsgaidőszakban alkalmazandó tételsort. Ezután ismételt újraminősítés következik, ezután kerülnek az iratok a nyomdába, ahol szintén szigorú biztonsági ellenőrzés mellett kezdődik meg a sokszorosítás.

Kérdésre válaszolva Bakonyi László elmondta: a szigorú biztosítás miatt nem fordulhat elő, hogy egy nyomdai dolgozó "belelát" a feladatokba vagy eltulajdonít egy-egy feladatsort. Közlése szerint a tételsorokat a nyomdai munka után csomagolják, majd kiszállítják a körzetközponti jegyzőkhöz. Itt is történik még egy ellenőrzés, amely mennyiségi és vizsgatárgyi ellenőrzést jelent - mondta a hivatal elnöke, hozzátéve: a tételek a vizsga reggelén kerülnek az iskolákba, a feladatsorokat tartalmazó dobozokat egy bizottság előtt bontják ki és osztják ki a diákoknak.

Bakonyi László beszámolt arról is, hogy a vizsgákról - arról, hogy hányan és hány helyszínen vizsgáznak - és az esetleges fennakadásokról az Oktatási és Kulturális Minisztérium ad tájékoztatást.

Az idén mintegy 140 ezren tesznek majd valamilyen érettségi vizsgát, közülük 93 ezren most fejezik be középfokú tanulmányaikat. Az írásbeli érettségi vizsgákat május 3. és május 25. között rendezik meg 1166 helyszínen. Emelt szinten a szóbeliket június 3. és június 9. között tartják, majd a középszintű szóbelik következnek június 14. és június 25. között. Az érettségi vizsgák központi költségeire 1,3 milliárd forint áll rendelkezésre.

mti

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.