Az esszé címe általában egy ellentmondásos állítás (angolul „thesis” vagy „thesis statement”), amely alkalmas a több nézőpontból történő megvitatásra (pl. „Women are usually better at household chores than men”).

Mielőtt hozzákezdenénk az íráshoz, át kell gondolnunk a felvetett témát, kérdést. Célszerű félretenni a saját meggyőződésünket, és gyorsan összegyűjteni egy oszlopban mindazokat a szempontokat, amik az állítást alátámasztják, egy másikban, amelyek ellene szólnak. Miután átfutottuk a két listát, a felhasználni kívánt szempontokat valamilyen logikus sorrendbe rendezzük, úgy, ahogy majd a szövegben is el szeretnénk helyezni őket.

A szerkesztés egyik lehetséges alapelve lehet, hogy először a címben szereplő állítás melletti, majd az ellene szóló érveket fejtjük ki. Egy másik megközelítésben az összes, az állítás mellett szóló érv mellé felsorakoztatunk egy-egy ellenpontot képviselő gondolatot is. A lényeg az, hogy a szöveg valamilyen belső, előre meghatározott logikai rendet kövessen.

A bevezetőben az olvasó figyelmét felkelthetjük valamilyen személyes benyomással, élménnyel, példával vezetni. Emellett a szerző itt megismerteti meg az olvasóval az álláspontját.

Ezután a fejben elkészített vázlat minden fontos pontja köré szerkesztünk egy-egy bekezdést. Az egyes bekezdéseken belül az első mondat legyen maga a fő szempont, egy kerek mondatban megfogalmazva (ennek szakmai elnevezése: „topic sentence”). Ezt néhány további mondat követi, a kulcsmondat kijelentésének indoklásával, kiegészítésével. A bekezdés egy összefoglaló mondattal zárulhat. Ugyanígy járjunk el az összes felsorolt vázlatponttal az előre meghatározott logikus sorrendet követve. Használjunk szövegkohéziós összekötő szavakat, kifejezéseket (ld. alább), hogy szépen gördüljön az okfejtésünk.

Végezetül, miután megvizsgáltuk a felsorolt szempontokat, ezek fényében vonjunk le valamilyen következtetést, de tartózkodjunk az érvek megismétlésétől, és új témát, szempontot se hozzunk elő. A következtetés ne akarjon senkit mindenáron meggyőzni, tehetünk olyan kijelentést is, hogy a fentiek fényében nem lehet eldönteni, igaz-e a kiinduló tézis, mert mindkét oldalon egyenlő súllyal esnek latba érvek. Természetesen a személyes állásfoglalásnak van helye a zárásban, de a logikus lezárás fontosabb, mint a véleménynyilvánítás meggyőzősége. Az esszét értékelő szakembereket hidegen hagyja a szöveg gondolatisága, azt nézik, hogy az üzenetközvetítés mennyire volt hatékony.

Ennek érdekében már a vizsga előtt felkészülhetünk olyan kész nyelvi panelekkel, amelyek a gondolatok kifejtéséhez hasznosak lehetnek. Aranyat érnek az olyan mondatok, mint például „This is an extremely controversial issue”, vagy „There have been numerous occasions/cases when...”. Ugyancsak előre összegyűjhetjük és gyakorolhatjuk a legfontosabb, minden szövegtípusban alkalmazható, ún. szövegkohéziós szavakat, kifejezéseket, amelyekkel tovább erősíthetjük a szöveg tartalmi logikáját, mondatokon belül, valamint mondatok és bekezdések között egyaránt, többek között:
• példák vagy más gondolatokat bevezetésére: pl. „in other words”, „admittedly”;
• témaváltás, ellentétes gondolat bevezetéséree: „as opposed to this”, „on the other hand”;
• következtetések előkészítésére: „in consequence”, „as a result”;
• a korábbiak összefoglalására: „To sum up”, „In conclusion”).

Az esszé esetében is igaz, hogy mindenképpen maradjon valamennyi időnk arra, hogy a végén újra átolvashassuk a szöveget, és ha valamit még szeretnénk megváltoztatni, akkor azt olvashatóan és egyértelműen tegyük is meg.

Jó készülést kívánunk ehhez a feladattípushoz is, az eredeti feladatlapot innen töltheted le.


euroexam