A hallgatók harmincöt-negyven százaléka – ennyien kénytelenek diploma nélkül távozni az egyetemekről, főiskolákról egy-két, rosszabb esetben három-négy év tanulás után, legalábbis Pokorni Zoltán szerint, aki utólagos tandíjat szedne a lemorzsolódó diákoktól. A kérdés csak az, hogy pontosan kinek kellene visszamenőleg kifizetnie a képzése árát.
Az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke szerint senki sem beszélt tandíjról, de kezelni kell a lemorzsolódó diákok és a külföldre távozó diplomások képzésének finanszírozását. Pokorni Zoltán - akit a miniszterelnök kért meg januárban egy lehetséges alternatíva kimunkálására - az MTI-nek adott interjúban azt is elmondta, hogy senkivel és semmiért nem áll harcban, a véleményét fogalmazza meg az oktatásról.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) szerint meg kell vizsgálni, hogy a felsőoktatásból önhibájukból lemorzsolódó vagy diplomájukat külföldön hasznosító hallgatók hogyan fizessék vissza képzésük költségét a magyar államnak.
Sem a kormány, sem az oktatási államtitkárság nem gondolkodik tandíjfizetés bevezetésében, Pokorni Zoltán által elmondott, kétségkívül létező lemorzsolódás ellen az államtitkárság álláspontja szerint a megelőzés a leghatékonyabb módszer - közölte az államtitkárság.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint csak felmenő rendszerben és semmiképpen sem visszamenőleges hatállyal képzelhető el, hogy utólag térítést fizettessenek a lemorzsolódó hallgatókkal.
Pokorni Zoltán szerint utólagos tandíjat kéne fizetniük azoknak a diákoknak, akik évekig járnak egy felsőoktatási intézménybe, majd nem fejezik be azt. Az oktatási bizottság fideszes elnöke a TV2 reggeli műsorában arról beszélt, hogy a diákhitelt kiterjesztené az ilyen esetekre is.
A Népszabadság szerint a kormány az utólagos tandíj bevezetését és az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek radikális csökkentését fontolgatja, legalábbis ezek is szerepelnek a kormány által lehetségesnek tartott intézkedések között.
