Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Budapesten a legjobbak, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legrosszabbak a számok, amelyek évről évre tovább fognak romlani, hiszen a nyugdíjba vonuló tanárok utánpótlása távolról sincs megoldva.
Van olyan egyetem, ahol 100 alapszakos hallgató közül 97-en időben megszerzik a diplomához szükséges nyelvvizsgát, míg más intézményekben minden második BA-/BSc-szakosnak meggyűlik a baja a nyelvtanulással – ez derül ki egy friss kutatásból. Tavaly, a koronavírus-járvány első hulláma idején a kormány nyelvvizsga-amnesztiát adott azoknak, akik a bőrkötéses bizonyítvány hiánya miatt nem tudták átvenni diplomájukat. Kérdés, idén is kapnak-e hasonló könnyítést a végzős egyetemisták.
Miközben Nógrád megyében minden ötödik általános iskolás a lemorzsolódás határán billeg, addig a budapestieknek csupán a 4,11 százalékát veszélyezteti a korai iskolaelhagyás. Még mindig a szakképző iskolák adatai a legaggasztóbbak: Győr-Moson-Sopron megye kivételével országszerte 10 százalék felett van a nagyot rontók aránya.
2020 első félévében összesen 44 693-an nyelvvizsgáztak, ami több tízezerrel volt kevesebb a korábbi évek hasonló időszakaihoz képest, és a tavalyi év második felében sem sikerült javítani a statisztikákon. Sőt, 2019-hez képest közel 16 ezerrel esett vissza a vizsgázók száma. Mutatjuk a friss adatokat.
Az idei keresztféléves felvételin összesen 6439-en jelentkeztek a felsőoktatásba. Mutatjuk, melyek voltak a legnépszerűbb alap- és osztatlan képzések, illetve felsőoktatási szakképzések.
2020 első félévében összesen 44 693-an nyelvvizsgáztak. Ez a szám több tízezerrel kevesebb a korábbi évek hasonló időszakaihoz képest. Megnéztük, milyen szinten születettek ezek a nyelvvizsgák, illetve azt is, mely nyelvek voltak a legnépszerűbb nyelvek. Mutatjuk a statisztikákat.
Nyilvános az OECD legfrissebb kutatása, ami a koronavírus hatásait is elemezte – nézzük hány diák tanul egy átlagos magyar középiskolában vagy általános iskolában, mennyit költ az oktatásra a kormány.
A kitolódó tanulmányi idővel, a munkaerőpiaci lehetőségekkel, valamint anyagi okokkal is magyarázható az, hogy sokan még a húszas és a harmincas éveikben is a szüleikkel élnek. Míg Magyarországon 2005-ben a 18-34 évesek 50 százaléka élt együtt a szüleivel, addig 2019-ben ez az arány már 62 százalékra kúszott fel - derül ki egy friss felmérésből.
Kevesebb a tanár és a diák is a magyar közoktatásban, ugyanakkor az óvodások és a sajátos nevelési igényű tanulók száma nőtt. Itt vannak a friss, 2019/2020-as tanévre vonatkozó adatok.
2019-ben még nőtt az egyetemek nappali képzéseire jelentkezőnek és felvetteknek a száma, ezzel szemben az idei jelentkezőszám nagy mértékben csökkent, 2001 óta nem voltak olyan kevesen a felvételizők, mint 2020-ban. Tavaly természettudományi képzéseken volt a legmagasabb az első helyre jelentkezettekből felvettek aránya - mutatjuk az összesített statisztikákat.
Nógrád megyében minden negyedik szakközépiskolás a lemorzsolódás határán billeg, de a Győr-Moson-Sopron megyében tanuló, több mint nyolcezer gimnazista közül csak tizenötöt érint a probléma – derül ki az Oktatási Hivatal friss adataiból.
Többször írtunk már felsőoktatással kapcsolatos statisztikákról. Most hoztunk nektek egy videót, ami a top 10 felsőoktatási intézménybe felvett hallgatók számát mutatja 2001-től 2019-ig.
Szombaton lejárt a felsőoktatási jelentkezési határidő, hamarosan kezdődik az izgalom, vajon kit hova vesznek majd fel. A ponthatárok kihirdetésére még várni kell, addig is érdemes átböngészni az elmúlt évek statisztikáit.
Megnéznétek az elmúlt közel harminc év diákjainak statisztikáit? Szuper ábrán követhetitek figyelemmel az óvodások, általános- és középiskolások, egyetemisták számát.
Az Eurostat adatai szerint 2016-ban Magyarországon 57,6 százalék volt azoknak az aránya, akik egy idegen nyelvet sem beszélnek. Az Európai Unió országai közül csak Nagy-Britannia és Románia "előzött meg" minket.
A diplomás informatikusok keresik jelenleg a legtöbbet a munkaerőpiacon, de vajon számít, hogy melyik egyetemen végzett pályakezdőkről van szó? Fizetési statisztikák következnek.
Négyezerrel többen nyelvvizsgáztak, mint egy korábban, továbbra is 14-19 éves korosztály a legaktívabb a bizonyítványszerzésben. Itt vannak az elmúlt évek statisztikái.