Néhány kattintással fontos infókat találhattok a középiskolákról. Például arról, hogy tavaly mekkora volt a túljelentkezés, az ideiglenes rangsor hányadik helyéről jutott be az utolsóként felvett diák, és hányan jelölték meg az iskolát a jelentkezési lap első helyén.
Még mindig népszerűek a jogászképzések, évente több ezren jelölik meg ezt a területet a felvételin. A lemorzsolódási adatok: azonban aggasztók, a hallgatók alig fele végzi el az ötéves jogászképzést.
A legfrissebb Eurostudent kutatásból kiderül, mi áll az egyetemi képzések félbehagyása mögött.
Lassan indul a 2022-es középiskolai felvételi, és bár az idei tájékoztatókat még nem tették közzé a gimnáziumok, a technikumok, a szakgimnáziumok és a szakképző iskolák, az előző évek túljelentkezési adatait már megnézhetitek.
Idén is több ezren jelentkeztek egyetemre a pótfelvételiben is. A héten a ponthatárok is kiderültek, most megmutatjuk, melyik egyetemen kezdenek a legtöbben ősszel.
Túl vagyunk a ponthatárok kihirdetésén, most már tudjátok, hol tanulhattok tovább szeptembertől. De vajon mennyit kereshettek majd 3-4 év múlva frissdiplomásként, illetve milyen esélyekkel tudtok az okleveleteknek megfelelő munkát végezni? Cikksorozatunk első részében a három legnépszerűbb szak statisztikáinak jártunk utána.
Megnézhetitek, hogyan alakult a felvételizők helyzete az előző évben, és hogy idén mire számíthattok.
Egyedül a gimnáziumokban nőtt, a többi középfokú iskolában csökkent a tanulók létszáma a 2020/2021-es tanévben. A kilencedikesek 42,1 százaléka technikumba, 35,8 százaléka gimnáziumba nyert felvételt, míg 20,3%-a szakképző iskolában, 1,8%-a pedig szakiskolában, készségfejlesztő iskolában kezdhette meg az előző tanévet. Friss adatok.
Nyilvánosságra hozta a 2021-es tavaszi érettségi eredményeit az Oktatási Hivatal (OH). A törieredményeken meglátszik, hogy elmaradtak a szóbeli vizsgák, a diákok több mint fele hármast vagy annál rosszabb jegyet szerzett.
Újra átszabná a tanárképzést a kormány: a lemorzsolódási adatokra hivatkozva megnyirbálnák a tananyagot. Pedig a statisztikák azt mutatják, hogy a tanári pályára készülők többsége elvégzi a képzést, a legtöbb pályakezdőnek nem az egyetemen megy el a kedve a tanítástól, hanem utána. Évente 5-6 ezren végeznek pedagógusszakon, de közülük mindössze alig háromezren helyezkednek el iskolában, óvodában.
Budapesten a legjobbak, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legrosszabbak a számok, amelyek évről évre tovább fognak romlani, hiszen a nyugdíjba vonuló tanárok utánpótlása távolról sincs megoldva.
Van olyan egyetem, ahol 100 alapszakos hallgató közül 97-en időben megszerzik a diplomához szükséges nyelvvizsgát, míg más intézményekben minden második BA-/BSc-szakosnak meggyűlik a baja a nyelvtanulással – ez derül ki egy friss kutatásból. Tavaly, a koronavírus-járvány első hulláma idején a kormány nyelvvizsga-amnesztiát adott azoknak, akik a bőrkötéses bizonyítvány hiánya miatt nem tudták átvenni diplomájukat. Kérdés, idén is kapnak-e hasonló könnyítést a végzős egyetemisták.
Miközben Nógrád megyében minden ötödik általános iskolás a lemorzsolódás határán billeg, addig a budapestieknek csupán a 4,11 százalékát veszélyezteti a korai iskolaelhagyás. Még mindig a szakképző iskolák adatai a legaggasztóbbak: Győr-Moson-Sopron megye kivételével országszerte 10 százalék felett van a nagyot rontók aránya.
2020 első félévében összesen 44 693-an nyelvvizsgáztak, ami több tízezerrel volt kevesebb a korábbi évek hasonló időszakaihoz képest, és a tavalyi év második felében sem sikerült javítani a statisztikákon. Sőt, 2019-hez képest közel 16 ezerrel esett vissza a vizsgázók száma. Mutatjuk a friss adatokat.
Az idei keresztféléves felvételin összesen 6439-en jelentkeztek a felsőoktatásba. Mutatjuk, melyek voltak a legnépszerűbb alap- és osztatlan képzések, illetve felsőoktatási szakképzések.
2020 első félévében összesen 44 693-an nyelvvizsgáztak. Ez a szám több tízezerrel kevesebb a korábbi évek hasonló időszakaihoz képest. Megnéztük, milyen szinten születettek ezek a nyelvvizsgák, illetve azt is, mely nyelvek voltak a legnépszerűbb nyelvek. Mutatjuk a statisztikákat.
Nyilvános az OECD legfrissebb kutatása, ami a koronavírus hatásait is elemezte – nézzük hány diák tanul egy átlagos magyar középiskolában vagy általános iskolában, mennyit költ az oktatásra a kormány.
A kitolódó tanulmányi idővel, a munkaerőpiaci lehetőségekkel, valamint anyagi okokkal is magyarázható az, hogy sokan még a húszas és a harmincas éveikben is a szüleikkel élnek. Míg Magyarországon 2005-ben a 18-34 évesek 50 százaléka élt együtt a szüleivel, addig 2019-ben ez az arány már 62 százalékra kúszott fel - derül ki egy friss felmérésből.
Kevesebb a tanár és a diák is a magyar közoktatásban, ugyanakkor az óvodások és a sajátos nevelési igényű tanulók száma nőtt. Itt vannak a friss, 2019/2020-as tanévre vonatkozó adatok.
2019-ben még nőtt az egyetemek nappali képzéseire jelentkezőnek és felvetteknek a száma, ezzel szemben az idei jelentkezőszám nagy mértékben csökkent, 2001 óta nem voltak olyan kevesen a felvételizők, mint 2020-ban. Tavaly természettudományi képzéseken volt a legmagasabb az első helyre jelentkezettekből felvettek aránya - mutatjuk az összesített statisztikákat.
