Folytatódott az Egységes Diákfront és az aHang kampánya, a kormány előállt a pedagógusok teljesítményértékeléséről szóló miniszteri rendelettel, három nappal karácsony előtt pedig a miniszterelnök belengette a pedagógusok 32 százalékos béremelését. Ezek voltak 2023 decemberének legfontosabb történései.
Egy kolozsvári gimnáziumi tanár számolt be arról a hvg.hu-nak, hogyan sikerült elérniük három hét alatt Romániában azt, amit Magyarországon évek óta nem tudnak: magasabb fizetést és több megbecsülést a pedagógusoknak.
Elfogadta az Országgyűlés a jövő évi költségvetést: az Oktatásra és egészségügyre majd összesen 1000 milliárddal több jut 2024-ben.
A Belügyminisztérium javaslatára a tegnapi ülésen a kormány döntött egy módosító javaslatról, amely világosan meghatározza, hogy melyek a státusztörvénybe foglalt, erősen vitatott átirányítás keretei.
A Nemzeti Oktatási Szakszervezet (NEU) bejelentette, hogy júliusban két időpontban is sztrájkolnak a tanárok Angliában.
Romániában elkezdődött hétfőn a 8. osztályt végzett diákok képességfelmérő vizsgája, mely a középiskolai beiratkozást és a felvételit előzi meg, de több mint 15 ezer diák nem vesz részt a megmérettetésen.
A státusztörvényről és a (még mindig) befagyasztott uniós forrásokról is beszélt Gulyás Gergely a hétfői rendkívüli kormányinfón.
Másfél hete sztrájkolnak a tanárok Romániában és folyamatosak a tárgyalások a kormány, illetve a szakszervezetek között. Most megszülethet a végső megállapodás.
A rendszerváltás óta Romániában is döcögősen halad az oktatás ügye, a rendszerszintű problémákra egyik kormány sem talált eddig hosszútávú megoldást, most azonban megszavaztak egy oktatási projektet.
A baloldal politikusai havi 5-6 millióért akadályozzák, hogy a pedagógusok 800 ezret kereshessenek - reagált a Fidesz a pénteki budapesti tüntetésre az MTI-hez eljuttatott közleményében, amelyben azt írták: a kormánypártok teljes mértékben egyetértenek azzal, hogy a pedagógusok bérét emelni kell.
Reagált Rétvári Bence pénteki nyilatkozatára a PSZ és a PDSZ.
Az államtitkár szerint Magyarország az Európai Uniónak tett minden eredeti vállalását teljesítette.
A Belügyminisztérium (BM) csütörtökön közzétette a pedagógusok további béremeléséről és a köznevelést érintő kérdésekről szóló jogszabálytervezeteket a kormány honlapján.
Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára szerdán fogadta a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete (MZTSZ), valamint a Nemzeti Pedagóguskar vezetőit, és tájékoztatta őket arról, hogy a héten elindul a társadalmi és a szakmai egyeztetés a pedagógusok további béremeléséről és a köznevelést érintő kérdésekről szóló jogszabálytervezetekről.
Reagált a teljesítményértékelési és differenciált béremelési rendszer bevezetésének tervére a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Több mint százezer forinttal kell kiegészíteni egy pályakezdő pedagógus fizetését ahhoz, hogy az elérje a garantált bérminimumot.
De csak ha megkapják az uniós forrásokat – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.
A hit- és erkölcstanoktatók fizetéskiegészítése alapján a költségvetésben az oktatásra tervezett kiadások alultervezettnek tűnnek – mondta a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke.
“Hihetetlen és megalázó, hogy a kormány képviseletében Maruzsa Zoltán államtitkár még mindig nem tudott előállni olyan javaslattal, ami legalább a pedagógusok napi megélhetési problémáit rendezi” – így reagált a Tanítanék Mozgalom arra, hogy ismét eredménytelenül zárult a tárgyalás a kormány és a két nagy pedagógus-szakszervezet sztrájkbizottsága között.
„Ahogy megszületik a megállapodás Brüsszellel, a rendszerváltás óta legnagyobb pedagógusbér-emelés következhet. A tervezett béremelés magasabb, mint amit a szakszervezetek követelnek” – ezt írta közleményében a Belügyminisztérium, miután a köznevelési államtitkár újra egyeztetett a két nagy pedagógus-szakszervezettel.
