A nagyobb, külföldi tulajdonú, Közép-Magyarországon elhelyezkedő, és exportra termelő cégek szívják fel a legtöbb pályakezdő közgazdászt és pénzügyest. A kisebb cégek sokat akarnak alkalmazottaiktól, és jobban félnek a friss diplomásoktól, - akik viszont a Big4-ról álmodoznak, fizetési igényeik pedig sokszor jóval túllépik a reális határt. Munkaerő-piaci körkép a gazdasági végzettségűek szemével.
Hosszú évek óta a mérnökök a legkeresettebbek a munkaerőpiacon. Nincs ez másként a frissen végzettek esetében sem, ráadásul a pályakezdők között ők számíthatnak a legmagasabb kezdő átlagjövedelemre. Mielőtt azonban a frissdiplomások hátradőlnének, nem árt, ha konkrét elképzeléseket alakítanak ki jövőbeni szakterületükkel kapcsolatosan, illetve „leporolják” nyelvvizsga bizonyítványaikat.
A diplomás pályakezdők országos átlagban havi bruttó 180 ezer forintra számíthatnak 33 műszaki, gazdasági, jogi és értékesítési munkakörben, és havi bruttójuk két év gyakorlat után mehet valamivel 200 ezer forint fölé - áll a HVG Diploma különszámában megjelent elemzésben.
Heti minimum 60 munkaóra és 400 forintos órabér. Erre számíthat az, aki ma fiatal rezidens orvosként elkezd dolgozni valamelyik kórházban. Ehhez képest nem is annyira rossz az elvándorlási arány, pedig a szakemberek már évek óta kongatják a vészharangot: ha nem lesz változás a jövedelmekben akkor - hiába a paraszolvencia „jól működő rendszere” - néhány éven belül komoly orvoshiánnyal nézhetünk szembe.
Míg a pályakezdők csupán 63 százaléka jelöli meg fizetési igényének alsó és felső határát egy álláshirdetésre küldött regisztráció során - közülük is a felsőoktatási tanulmányokat folytatók mindössze 56 százaléka -, addig az összes álláskereső 72 százaléka cselekszik hasonlóan - derül ki a Workania legújabb kutatásából. A felmérés azt vizsgálja, milyen változások figyelhetők meg a 2008. ősz óta tartó globális válság hatására a magyar álláskeresők fizetési igényeinek megfogalmazásával kapcsolatban.
Közel félszáz – hosszú évek óta nem oktatott – szakmából több mint kéttucatnyit érdemes volna, és meg is lehetne menteni – állítja egy friss oktatásszociológiai tanulmány.
