Vödrök mindenhol - Fotók a bezárt Planetáriumból
Alig maradhatott olyan része az épületnek, amit nem ázott be.
Alig maradhatott olyan része az épületnek, amit nem ázott be.
A hétfői esőzés komolyabb károkat okozott, mint a tavaly nyári égszakadás, jó ideig biztosan nem tervezhet senki tanulmányi kirándulást.
Azonnali hatállyal bezár a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság (TIT) Budapesti Planetáriuma, amelynek épülete oly mértékben beázott az augusztus 22-ei esőzéstől, hogy a látogatókat fogadó helyiségek állapota életveszélyessé vált - közölte az intézmény az MTI-vel kedden.
Ha a Földön lemaradtál róla, a legjobb így bepótolni.
Nagy a titkolózás egy közelmúltban talált bolygóról, nagy bejelentésre készülnek a tudósok augusztus végén.
Az időjárás országosan nem túl ideális, de éjszakára több helyen felszakadozhat a felhőzet, így megcsodálható a Perszeidák-meteorraj csillaghullása.
Olyan erős rádiósugárzás érte el a Földet egy napkitörést követően, hogy az amerikai radarok működésképtelenné váltak. A szovjetekre gyanakodtak, ezért beindult a riadólánc, ám a tudomány megőrizte a világbékét.
Bár gigantikus csillagokkal van tele az univerzum, sosem éreztünk még ekkora űrt magunk körül.
2015. december 26-án magyar idő szerint reggel 04:38:53-kor a LIGO (Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory ) második alkalommal figyelt meg gravitációs hullámokat - a téridő szövetének fodrozódásait - ezt hivatalosan ma jelentették be. Az első bejelentés óriási szenzáció volt még februárban. A LIGO kutatásában magyarok is részt vesznek.
A csodálatosan pesszimista jövőről és az elérhetetlen galaxisokról készítette újabb epizódját a Kurzgesagt.
Most először sikerült rögzítenie a NASA-nak, milyen az, amikor egy fekete lyuk beszippant egy csillagot.
Valószínűleg szupernóvát fedezett fel egy kelet-kínai tízéves amatőr csillagász kisfiú - számolt be a kínai média.
Az univerzum összes energiája semmivé fog foszlani, igaz, erre néhány milliárd évet még várni kell.
A Perseidák meteorraj augusztus 12-13-án a legaktívabb: csak egy nyitott térségre van szükség, hogy élvezhessétek a látványt.
A Földtől ezer fényévnyire keringő, eddig ismeretlen bolygót fedezett fel egy 15 éves brit diák, a tényt most bizonyították a csillagászok.
Brit, francia és amerikai obszervatóriumok, a Stonehenge, egyiptomi fáraói templomok, prehisztorikus barlangok...
Első helyezést ért el a First Step to the Nobel Prize in Physics (Első lépés a fizikai Nobel-díj felé) elnevezésű középiskolai versenyen Galgóczi Gábor, az ELTE Apáczai Csere János Gimnáziumának diákja, aki dolgozatában a Naprendszerünkön kívüli bolygókkal (exobolygókkal) foglalkozott.
Szegedre méretezett Naprendszer-túraútvonalat készített a Partiscum Csillagászati Egyesület (PACSI); ezen megismerhetők – a fénysebesség többszörösével utazva – a Naptól a Neptunuszig és a Plutóig szűkebb kozmikus hazánk jellemzői és valós méretei, hanem a dél-alföldi város látnivalói is az „űrutazók” elé tárulnak.
Ebben az évben harmadik alkalommal vesz részt a Széchenyi István Egyetem (SZE) az uniós Kutatók Éjszakája rendezvénysorozaton. Szeptember 26-án, pénteken 18 és 24 óra között elsősorban a győriek és a város környékén élők számára kínál az intézmény érdekes, színes eseményeket a tudományos élet népszerűsítésére.
Hírnevét annak köszönheti, hogy megalkotta az égitestek kopernikuszi rendszerét. Kimondta, hogy a Föld a saját tengelye körül napi mozgást, a mozdulatlan Nap körül pedig éves mozgást végez.